A szakszervezet felépítése, személyi összetétele, tisztségviselők

Szakszervezetek szervezeti felépítése

Hogyan épül fel általában egy szakszervezet személyi összetétele?

Fontos, hogy minden szakszervezetet kell, hogy rendelkezzen Alapszabállyal. Az Alapszabály rögzíti több más között a Közgyűlés, a Küldöttség, az Elnökség, az Elnök és a Felügyelőbizottság feladatkörét. Szakszervezeteként az alapszabály szövegezése eltérő lehet, de a jogok és kötelezettségek ugyanazok.

A szakszervezet legfontosabb szerve a Közgyűlés, ami gyakorlatilag a szakszervezet tagsága. Ezután következik a Küldöttség, akik a Közgyűlés(tagság) által megválasztott Bizalmi küldött tisztségviselők, őket követi az Elnökség, akiket a küldöttség választ meg, majd az Elnök, akit az elnökség választ meg és végül a Felügyelőbizottság akiket szintén a küldöttség szavaz meg, felügyelőbizottsági elnököt pedig a felügyelőbizottság tagjai választanak. A megválasztott tisztségviselők mandátuma 5 év.

Mi az elnök feladata?

Mondhatjuk azt, hogy az Elnök kezében futnak össze a szálak, és ezzel együtt övé a felelősség is.

Az elnök az, aki képviseli a szakszervezetet harmadik féllel szemben, többek között a munkáltatóval szemben, például egy bértárgyalás során.

Az elnök információkat gyűjt be az elnökségtől a tagságot érintő kérdések, problémák köréről és szükség esetén intézkedik.

A szakszervezeti elnök gondoskodik a szakszervezet törvényes működéséről. Rendszeresen tanácskozik az Elnökség tagjaival, kialakítja a vezető tisztségviselők munkarendjét, munkamegosztását. Ez kiterjedhet arra, hogy az elnökség mely tagja koordinálja a tagi belépők informálását, a szociális juttatások elbírálását, kifizetését vagy akár a kommunikációs csatornák kezelését (közösségi médiás csoportok, vállalati levelezőrendszer, stb.)

A szakszervezeti elnök személyesen gondoskodik az elnökségi, illetve szakszervezeti határozatok, állásfoglalások illetékesekhez, szükség esetén a hatóságokhoz történő időbeli eljuttatásról. Egy példát hozva ide, az elnök felelőssége, és feladata, hogy a szakszervezet működését is magában foglaló alapszabályt a cégbíróság bejegyezze. Minden olyan változást, ami az alapszabályt érinti azt 30 napon belül a cégbíróság felé jelezni kell!

Továbbá feladata még a tervezett költségvetés koordinálása és végrehajtása. Ide is hozok egy példát: az elnök készíti és mutatja be az éves közgyűlés alkalmával, a szakszervezete előző naptári évre vonatkozó részletes gazdasági (pénzügyi) beszámolóját, valamint a következő évre vonatkozó pénzügyi tervet.

Az elnök az általános feladatait önállóan végzi, a szakszervezet nevében aláírási joggal rendelkezik (pl.: szerződések megkötése esetén).

Mi az elnökség feladata?

Az elnökség, tehát az elnökségi tagok feladata napi kapcsolatot tartani a főként bizalmi küldöttekkel (de természetesen közvetlenül a tagsággal is célszerű) hiszen a bizalmi küldöttek továbbítják tagság kérdéseit, kéréseit, problémáit az elnökség részére. Az elnökségi tagok rendszeresen beszámolnak az elnöknek a bizalmi küldöttek által felvetett tagsági problémákról, észrevételekről. Az elnökség feladata még a képzések, közgyűlések, küldöttgyűlések megszervezése, a napirendi pontok kialakítása, a találkozók összehívása, teljes lebonyolítása, a szakszervezet napi ügyeinek intézése.

Az elnök által az elnökségi tagokra ruházott feladatkör ellátása is az elnökég feladatai közé tartozik. Saját hatáskörébe tartozó kérdésekben önálló felelősségteljes döntés meghozatalára is jogosult. Az elnökség feladatköréhez tartozhat még a tagság nyilvántartása, a bizalmi küldöttek és a tagok naprakész információval való ellátása.

Mi a felügyelőbizottsági elnök és a felügyelőbizottság feladata?

A felügyelő bizottsági elnök ellenőrzi a szakszervezet törvényes és felelős gazdasági működését. Redszeresen ellenőrzi a pénz- és vagyonkezelést, erről beszámolót készít az elnökség részére, részt vesz, véleményezi a pénzügyi terv kidolgozását, amiről összefoglalót készít az éves közgyűlésre. A felügyelőbizottság köteles véleményezni a szakszervezet elnökségének éves beszámolóját, és előterjesztett költségvetését. A felügyelőbizottság munkájáról köteles a közgyűlésnek beszámolni A felügyelőbizottság a tevékenységére vonatkozó szabályokat önállóan alakítja ki (részvétel a könyvelés előkészítésében, megbeszélések rendszeressége, kimutatások készítése) A felügyelőbizottság a szakszervezet könyvelésébe, bankszámlájának forgalmába betekinthet, a gazdasági folyamatokat független szakértővel is megvizsgáltathatja.

Miért páratlan számú az elnökség és a felügyelő bizottság?

A döntéshelyzeti szavazategyenlőtlenség miatt szükséges, hogy páratlan számú legyen az elnökség létszáma.

Mik a bizalmik feladata? (róluk majd sok szó esik még külön is)

Az Ő feladatuk nagyon fontos. Őket a tagság választja meg arra, hogy képviselje jogaikat, véleményeiket a fórumokon, küldöttgyűléseken az elnökség előtt. Híd legyen az elnökség és a tagság között, hozza-viszi az információt. Feladata még a képzéseken, küldöttgyűléseken tisztségviselők választásában való aktív részvétel. Fontos, hogy naprakész legyen a szakszervezet tevékenységét illetően, és ellássa az általa képviselt tagok helyi képviseletét.

Mik a tagság feladatai és jogai?

Feladata, de inkább úgy fogalmaznék, hogy kötelessége a tagságnak: először is tagdíjat fizetni, hiszen a tagsági viszony a tagdíj megfizetésével válik hivatalossá, jogerőssé. Kötelessége tisztségviselőt választani, aki a mandátumi idő alatt képviseli az érdekeit. Az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségeket teljesíteni, és az alapszabályban foglaltaknak megfelelően részt venni a szakszervezet céljainak elérését szolgáló tevékenységben.

Joga van a tagságnak: tanácskozási és szavazati joggal részt venni a szakszervezet közgyűlésén és egyéb rendezvényein. Joga van tisztséget viselni. Joga van bizalmi-küldöttek útján képviseltetni magát és véleményét a szakmai döntések meghozatalánál. Javaslatokat és előterjesztéseket tehet, tájékoztatást kérhet a szakszervezet szerveitől. Jogi képviseletet kérhet.

Fontos, hogy az itt leírtak kivonatos formában tartalmazzák az egyes tisztségekhez tartozó feladatokat és jogokat. A szakszervezetek alapszabálya kell, hogy tételesen tartalmazza mindezt, és fontos, hogy a dokumentum a tagság részére elérhető legyen.

Valovits Nóra

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Fel