Hogyan alapítsunk szakszervezetet?

A napokban hivatalosan is megkezdte működését a Győr-Moson-Sopron vármegye térségében működő Ipari Szakszervezet Ennek apropóján kérdeztük Dr Molnár Ákost, és Háromi Lászlót  arról, hogyan kell szakszervezetet alapítani, segítve ezzel azoknak a munkavállalóknak akinek munkahelyén nincs szakszervezet. Háromi László alelnök készséggel válaszolt a kérdéseinkre.

Kedves Ákos és Laci,

Először is szeretnék gratulálni nektek az Ipari Szakszervezet megalapításához, és örömünkre szolgál, hogy a Bizalmi.hu interjút készíthet veletek. A beszélgetés fő témája: Hogyan alapítsunk szakszervezet?

Vágjuk is bele.

Bizalmi.hu:Ezt a szakszervezetet független vagy inkább fogalmazzunk úgy, hogy külsős, tehát nem egy bizonyos munkáltatónál működő szervezetként tervezitek működtetni, hanem a térség munkavállalóit összességében kívánjátok képviselni, ezáltal több munkáltatónál is jelen lenni jól tudom?

Háromi László: Igen, az Ipari Szakszervezet nem egy úgymond üzemi szakszervezet, hanem sokkal több ennél. Véleményünk az, hogy az üzemi szakszervezetek fejlődése az üzem kerítésein belülre korlátozódik és nem tud igazi érdekvédelmi feladatokat betölteni. Az üzemi szakszervezeteknél jellemző, hogy idővel tipikus szolgáltatói szervezetté alakulnak át és a valódi szakszervezeti feladat, mint a hatékony érdekvédelem háttérbe szorul. Ennek a másik oka, hogy az üzemi szakszervezetek vezetősége függőségi viszonyban vannak az adott munkáltatóval.

Bizalmi.hu: Mely ágazatokban vagy vállalatoknál kívántok jelen lenni?

Háromi László: Főleg az autóiparban és a hozzá tartozó szolgáltatóknál szeretnénk felajánlani a segítségünket. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ez kizárólagos, de próbálunk másoknak is segítséget nyújtani.

Bizalmi.hu: Az oldakunkon írtunk már arról, hogy miert-lenne-ossztarsadalmilag-fontos-es-eloremutato-hogy-minden-munkavallalo-szakszervezeti-tag-legyen/ de ahol nincs szakszervezet, és a munkavállalók most szeretnének létre hozni egyet, merre induljanak, mit kell ilyenkor csinálni, hová kell fordulni. Pár mondatban beszélnétek erről, hogy mi ilyenkor a teendő, mik az első lépések.

Háromi László: Ez nem egyszerű feladat egy teljesen kezdő munkavállalói csoport számára. Én mindenképp szakember segítségét kérném vagy mondjuk az Ipari Szakszervezethez fordulnék.

Bizalmi.hu: Van-e különbség, jogi szempontból, ha egy munkáltatón belül alakul meg egy szakszervezet vagy külsősként, függetlenként.

Háromi László: Jogi szempontból nincs lényeges különbség. Ugyanaz a bejegyzési folyamat. Itt inkább a munkáltató részéről várható nyomásgyakorlás az, ami egy munkáltatón belüli szakszervezet létrehozásánál szinte borítékolható. A munkahely elvesztésétől való félelem itt nem alaptalan.

Bizalmi.hu: Létrejött a szakszervezet, de mitől, és hogyan fog működni? Kérlek beszéljetek arról, hogy mik a legfontosabb, feladatok, célkitűzések, rövidtávon, egy újonnan alakuló szakszervezet esetében, és mik legyenek a hosszú távú tervek.

Háromi László: Rövidtávon mindenképp az alapszabályt szükséges megfelelően megírni, hogy a szakszervezet képviseleti joggal rendelkezzen az adott munkáltatónál. Ez a jelenlegi törvények szerint elengedhetetlen.

Bizalmi.hu: Hogyan kell, hogyan érdemes a munkáltatóval közölni, hogy itt bizony létrejött egy szakszervezet, illetve, ha nem lokálisan alakult meg akkor hogyan kell felvenni a kapcsolatot egy munkáltatóval.

Háromi László: Ezt nagyon gyorsan ki lehet deríteni, mivel egy szakszervezet megalakulásához elengedhetetlen az adott munkáltatónál, hogy a szakszervezetnek legyenek már tagjai. Ők ismerik azt a vezetőt, akihez fordulni kell. Itt is előnyős az, ha egy külsős, az adott munkáltatóval nem munkaviszonyban lévő szakszervezeti vezető jelentkezik be és közli, hogy szakszervezet kezdett el működni.

Bizalmi.hu: Ha megalakul egy szakszervezet, és már a munkáltatónál is bejelentkeztek, onnantól kezdve, tárgyaló partnerei a munkáltatónak, vagy, a tény, hogy léteznek még önmagában kevés? Mi a teendő, ha adott munkáltatónál már van szakszervezet?

Háromi László: Amennyiben a munkáltató elismeri a szakszervezetet, akkor már a szakszervezetet megilletik bizonyos jogok, de még nem teljes körűen, mert vannak olyan jogok, amiket a jogalkotó taglétszámhoz köt. Ilyen a kollektív szerződéskötési jogosultság.

Bizalmi.hu: Nektek van már tapasztalatotok lokális, és külsős szakszervezet működtetésében is. Hogyan látjátok melyik az, ami hatékonyabban működtethető? Tartósan jelen tud-e lenni egy munkáltatónál az a szervezet, ami nincs a napi „vérkeringésben”, vagy az a hatékonyabb, aki kapun belül működik?

Háromi László: Ez tévhit, hogy egy külsős szakszervezet nincs bent a napi „vérkeringésben”, mivel ugyanúgy vannak „belsős” kollégák, aki végzik a szakszervezeti munkát. Itt az a különbség, hogy a külsős szakszervezeti vezetést nem lehet nyomás alatt tartani a munkahelyének az elvesztésével, viszont a döntéseket így is a tagság iránymutatása lapján hozzák meg. A hatékonyságot tekintve hosszútávon az üzemi szakszervezet vezetősége kiszolgáltatott a munkáltató felé. Jellemzően ezeket a szakszervezeteket a munkáltató sajátjaként kezel. Több esetben a munkáltató képviselője úgy jeleníti meg a szakszervezetet, mint a „mi szakszervezetünk”. Ez mindent elmond és itt már nem kérdés, hogy a valóban független szakszervezet hatékonyabban tud valódi érdekvédelmet megvalósítani. Nem hiába próbálják akadályozni a független szakszervezet munkáját, mivel nincsenek ráhatással a működésre és főleg a szervezet vezetésére.

Bizalmi.hu: Köszönjük szépen, hogy válaszoltatok a kérdéseinkre, és ezzel segítettétek azokat a munkavállalókat, akik még csak most gondolkodnak szakszervezet létrehozásán.

Nagyon sok sikert kívánunk nektek.