Döbbenetes és sokszor egyben vérfagyasztó kutatási eredmények igazolják, hogy a stressz a szervezetünkben olyan pusztító erővel bír, amivel gyakorlatilag megöljük magunkat.
A stressz arra való a szervezetünkben, hogy az felkészüljön az „üss vagy fuss” szituációra, tehát extrém fizikai kihívásokra. Ilyenkor arra számítanánk, hogy az agy is megsokszorozza a kognitív teljesítményeinket, de sajnos ez nincs így. A stresszterhelés olyan agykapacitásokat foglal a hormonrendszer állandó drasztikus átkalibrálásával, hogy a kognitív képességekre már sokkal kevesebb erőforrás jut.
Ha stresszhelyzetben még agyalni is akarunk, akkor az az a klasszikus eset, amire azt mondjuk, hogy „két végén égeti a gyertyát”.
Ugyanakkor az a furcsaság van jelen az életünkben, hogy például a munkahelyi stressz semmiféle fizikai kihívást nem támaszt, hanem sokkal inkább szociális és emocionális kihívásokkal állít szembe bennünket, de a testünk meg, mintha megmaradt volna az őskorban, harcolni és küzdeni, továbbá elrohanni készül.
Tudod mi a nagyon durva? Hogy tényleg azt is kellene tennünk.
Civilizált emberként pokolian nehéz ezzel szembenézni, de a testünk tudja a stressz révén, hogy mi lenne a dolgunk például egy kibírhatatlan főnökkel kapcsolatban – jól megverni, vagy jól elrohanni onnan és vissza se nézni többé –, ezzel szemben mi civilizáltan soha nem így akarjuk megoldani. Illetve vannak, akik igen, arról meg látjuk ám, hogy nem egy jó buli (verekedni, rendőrségi fotón szerepelni, elzárástól fenyegetve lenni).
Amíg civilizáltan viselkedünk, addig a stressz pusztítja a szervezetünket. Ugye milyen jó üzlet?
Hosszasan nem akarok morális és etikai megközelítéssel a téma boncolgatásába bonyolódni, mert az alap életstratégiája már úgyis mindenkinek az, hogy ha lehet, akkor kerüljük el a balhékat, és ha lehet, akkor mi a végtelenül tisztességes felek legyünk egy-egy kisebb-nagyobb háborúban.
Újra elővenni a bunkósbotot egy másfajta stresszhelyzetet teremtene: a börtöncelláét. És azt gondolom, ez egyikünknek sem szerepel a céllistáján.
Tehát akkor mi lehet a teendőnk? Az, hogy a civilizált viselkedésmód mellett alkalmazzunk olyan praktikákat, amik segítenek a stresszel való leszámolásban.
Az alábbiakban olyan trükköket osztok meg veletek, amiket én kivétel nélkül használok – nem mindet egyidejűleg, szerencsére arra nincs szükség –, és amik egyrészt oldják a stresszt, másrészt eleve olyan életstílust jelentenek, amik kiiktatják a stressz kialakulását is, tehát megelőzik azt.
Lássuk! Van egy jó „pár”, egészen pontosan 49!
- Ne tarts egyszerre túl sok vasat a tűzben – katasztrofális következményekkel járhat, ha túl sok célt tűzöl ki egyszerre, illetve egyszerre akarsz mindent megvalósítani, tehát egyidejűleg több egyenrangú szálon futtatod a folyamatokat. Lehet a fő szál mellett kisebbeket mozgatni, de például nagyon nehéz 100%-osan családanyaként vagy családfőként funkcionálni, miközben 100%-osan akarsz egy fantasztikus vállalkozást, és persze 100-osan bevállalsz még egy szakszervezett is. Hidd el, ha valaki sok vasat szokott a tűzben tartani, én az vagyok, és nem megtiltani akarnám ezt bárki számára is – hogy is jöhetnék ahhoz –, csak szeretném felhívni rá a figyelmet, hogy egyik szálon sem leszel 100%-ig elégedett! Ez olyan stresszt okoz, amit nemcsak te sínylesz meg, de a családod is, munkád is, vállalkozásod is, és mindenki, aki számít rád.
- A kiválóság titka – gyakran okoz stresszt, ha túl keményen dolgozol, hogy elérj egy vágyott célt, mert úgy érzed, hogy állandóan versenyezned kell a nem létező elismerésekért is. A versenyzési képesség nagyon jó, de tudatosítsd magadban, hogy a versenyen való részvétel is nyereség már, elvégre 8 milliárd másik ember még csak labdába se képes rúgni ott, ahol te egy sokadik kis játékos vagy. (Pl.: karrierben, szakszervezetben, vállalkozásban, vagy akár egy hobbiszakkörön) Amikor kétségbeesetten küzdesz valamiért, akkor feszültséget és szorongást is generálsz magadnak, ami egyenlő a stresszel, mert a hormonok nem viccelnek.
- Ne rágódj feleslegesen! – Semmit nem old meg, ha egyfolytában őrlődsz a fontosnak hitt problémáidon, vagy ha folyamatosan bizonyos problémák megoldásán töprengsz. Ez az egyik leggyakoribb stresszforrás, amikor nem tudsz lelazulni, nem tudod elengedni a kattogást a megoldhatatlannak hitt problémákon (ami mások számára pl. ajándék is lehet, te meg nem vagy képes elfogadni). Tanuld meg, hogy foglalhatod le elméd konstruktívabb tennivalókkal, ne hagyd, hogy a negatív gondolatok örvénye lehúzzon a mélybe! Ha felpörögsz egy probléma miatt – pl. elromlik az autód, és szerelőhöz kell vinni –, és érzed, hogy nem tudsz lenyugodni, aggódsz, hogy mi lesz a dolog kimenetele, akkor ALKOSS valamit! Teremts! De ne dühöt, frusztrációt és félelmet, hanem tárgyat, rajzot, ennivalót, kiskerti kapirgászást, de ha ezek nem állnak rendelkezésedre, akkor egyszerűen csak: (következő pont)
- ÍRD ki magadból! Tényszerűen fogalmazva: ez és ez nyomaszt, ez és ezt aggaszt, ez és ez dühít. Azt fogod észrevenni, hogy ténylegesen kiteszed magadból a problémákat a papírra vagy a szövegszerkesztő dokumentumába. Ha valakire haragszol, akkor azt is megírhatod, hogy milyen sérelmeket szenvedtél el tőle, amik téged nagyon bántanak, és szégyellje magát, meg menjen ki az erdőbe és ássa el magát – csak ne küldd el neki! Írd ki magadból, majd tedd el olyan helyre, ahol senki nem találhatja meg, és felejtsd el a létezését is. Ha valaha újra megtalálnád és elolvasnád – évek múlva esetleg –, akkor el leszel képedve, hogy valaha éreztél valami olyasmit, mert annyira hiányozni fognak már belőled azok az érzelmek, hiszen kiteszed őket magadból. A írás lehet terápia is, ha sosem küldöd el az érintetteknek.
- Pihenj eleget napközben is! – A túlzott aktivitás is stresszforrás, mind a hétköznapokban, mind a sportban könnyedén elérheted azt a szintet, ami már pusztító erejű. Szervezd úgy az életedet, hogy rendszeresen pihenhess: iktass be minden nap egy kis szünetet, kapcsolj ki és lazíts!
- Aludj eleget és megfelelő minőségben! – Ha reggel úgy ébredsz, hogy fáradtabb vagy, mint este, az havonta egyszer nem egy nagy katasztrófa, de rendszeresen ezzel szembesülni egyenes út a krónikus betegségek, a kiégés és a lelki bajok felé. Ha nem alszol jól, akkor variáld addig a fekvőhelyedet, míg jó nem lesz! Cseréld le a matracot, a párnát, a takarót, próbálj ki derékaljat, egyszer csak meglesz a tökéletes kombináció. Esténként ne nagyon fogyassz szénhidrátot, mert éjjel vagy arra fogsz ébredni, hogy szomjan pusztulsz, vagy arra, hogy ki kell menned pisilni (vagy a kettő együtt). Azt ugye mondanom sem kell, hogy iktass ki az alvóhelyedről minden zavaró tényezőt, pl. a gyereket végre költöztesd át a saját szobájába ;).
- A tett halála a halogatás – Bár már sokat beszéltünk a halogatásról, hogy az igazából nem rossz dolog, de a legtöbb ember számára stresszt okoz, és nem párosul teljesítménynövekedéssel (pl. az utolsó pillanatra halogatni valamit). Ha azt figyeled meg magadon, hogy téged frusztrál a halogatás, akkor ne csináld! Óriási stresszadagtól szabadulsz meg.
- Tágítsd a komfortzónád! – Minél nagyobb és minél több területen érzed magad otthonosan, komfortosan, úgy alapvetően annál kevesebb dolog képes számodra stresszt okozni. Ha például Budapesten utazol, és ugyanakkora kihívást jelent számodra BKV-zni, mint autóval a dugóban araszolni, akkor bár mindkettő okozhat stresszt, de egyik sem fog extrém stresszt okozni. A komfortzóna tágításon itt most azt értsd, hogy minél több helyzetben érezd magad otthonosan! Nem kell rutinosnak lenned mindig és mindenhol, de ha van már ismereted a dolgok folyásáról, akkor azok nem tudnak már extrém stressz-terhelést előidézni nálad. Ehhez az kell, hogy légy mindig nyitott arra, hogy új utakat próbálj ki. Pl. ha mindig mindenhova lifttel mész, néha menj fel gyalog. Ha mindig mindenhova kocsival mész, néha, saját döntés révén menj tömegközlekedve – vagy gyalog. Ha sosem mész emberek közé, néha azért tedd meg! Ha mindig emberek között akarsz lenni, akkor vonulj el olykor és próbáld ki a magányos farkas létet is!
- Koncentrálj a folyamatra! – Néha idegőrlő módon olyan dolgokra kell várnunk, amiket mi pillanatok alatt elintéznénk, de nincs hatáskörünk. Ilyenkor az embert szinte felőrli a tehetetlenség érzése. Nos, ebben az esetben ne arra koncentrálj, hogy mennyire hátráltatva vagy, hanem sokkal inkább azt tudatosítsd magadban, hogy a folyamat egésze abban az adott pillanatban hol tart, és mi lesz a következő fázis, amikor ezen a mostanin végre sikerül már túllépni. Ne pazarolj energiákat arra, amit nem tudsz irányítani, koncentrálj arra, amit tudsz! Ha megakad egy folyamat, és ez nem rajtad múlott, hanem valaki máson, és éppen várni kell, mást nem tehetsz, akkor a folyamat egészére koncentrálj, a következő lépésre, és ha lehet, te dolgozz előre a következő lépésekre koncentrálva!
- Vezess stressz-naplót! – Jegyezd fel, miért érezted magad tartósan feszültnek vagy idegesnek! Ne fejtegesd ki részletesen, ne írd le Ádámtól-Évától a sztorit, csak detektáld magadban, hogy mi miatt „gurult el a gyógyszered”, „borult ki a bilid”, „lettél síkideg”, „hullott ki a hajad”, „dobta le az agyad a szíjat”. Detektálj, dokumentálj, aztán majd pár nap és pár hét múlva ha visszanézed, kialakulhat belőle egy séma, amitől vagy okosabb leszel, vagy nem. De ha nem is leszel okosabb, mert nem látsz meg sémát benne, attól még ott lehet az, csak önmagunk mintázatait nehéz észrevennünk. Egy barát, egy kolléga pártatlanabbul és objektívebben át tudja ezt tekinteni, esetleg kérj meg valakit, hogy pillantson rá. Ha kiviláglik valami séma, akkor már sokkal könnyebb konkrét lépéseket tenni, mintsem egy nagy, átláthatatlan katyvasszal és forrongó masszával foglalkozni (vagy épp homokba dugni a fejedet tőle).
- Beszéld ki magadból! – Mondd el saját szavaiddal, elő szóban, ha valami nyomaszt, aggaszt, vagy feszültté tesz. Olyasvalakinek mondd el, akiről tudod, hogy soha az életben nem fogja ellened felhasználni. Ha nincs ilyen ember a környezetedben, akkor vedd fel a hangot (okostelefonokra is vannak ilyen hangfelvevő alkalmazások, teljesen ingyen). Nem kell visszahallgatnod, de megteheted természetesen. A beszéd is teremtés, és egyben a bennünket feszítő problémáknak a magunkból történő kirakása, kipucolása.
- Figyelj a többiekre! – Ha csak saját magaddal foglalkozol, akkor stresszesebb leszel, hiszen rápörögsz a problémára akkor is, ha az bolhafülnyi, mert hiszen csak magadból tudsz kiindulni. Foglalkozz másokkal, ekkor megajándékozod magad az önzetlenség áldásos hatásaival, és el is tereled a figyelmed a saját problémáidról. A másokra figyelés, másokkal törődés hasonló hatású, mint az Őszinte Csodálat elve. (De ne ess át a ló túloldalára, amikor a saját problémáidtól másokéba menekülsz!)
- Kapcsold ki a belső kritikust! – Gyakran megszólal a belső hang, és bármit teszel, negatívan értékel – ez bizony a bal agyfélteket túlzott aktivitásának jele és eredménye. Gyengítsd azzal az önkritikád, hogy aktivizálod a jobb agyféltekédet IS (váltott orrlyukú légzés 5 percig), vagy épp úgy lélegzel 5 percig, hogy befogod a jobb orrlyukadat. Ekkor azonnal elhallgat a kritikus, mivel nem kap több levegőt (szó szerint :)).
- A kudarc csak visszajelzés – A stressz gyakran a kudarctól való félelem mellékterméke. Ne negatív élményként éld meg, ha valami nem sikerül, inkább tekintsd úgy, hogy ez által is tanulhatsz, fejlődhetsz. A kudarc is csak egy a sok visszajelzés közül: „Ez nem jó út, keress másikat!”
- Nevess! – Tudományos kutatások igazolták, hogy a nevetés hatására a szervezetben örömérzetet okozó hormonok szabadulnak fel. Jobban is érezzük magunkat, de egészségesebbek is leszünk ettől. Nevess sokat, tedd jó szokásoddá, így könnyebben kiolthatod a stressz negatív hatásait. Tanulj meg többet nevetni, akár kívülről befolyásolva is: nézz, hallgass vicces, vidám műsorokat, keress vicces videókat, képeket a neten, vagy nézz komédiákat! A nevetés annyira hatékony, hogy elmulasztja még a fogfájást is!
- Vizualizáld a napod! – Reggelente, mielőtt kikelsz az ágyból, szánj pár percet arra, hogy elképzeled, milyen csodás napod lesz. Lelkesen, optimistán, magabiztosan tekints a napi programod elé, gondolj arra, hogy minden remekül fog sikerülni, semmi nem gördíthet akadályt az utadba. Ez a módszer előre elveszi a stresszes helyzetek élét.
- Művészkedj, kreatívkodj! – Sokan tisztában vannak vele, hogy a kreatív tevékenység, az alkotás, a művészi foglalkozás olyan örömökhöz juttatja az embert, amik harmonikusabbá teszik az életét. De nemcsak ez történik. Kreatív tevékenység közben – legyen szó akár előadóművészetről, akár csak egy egyszerű rajz elkészítéséről –, az elménk teljesen ellazul, és eljut abba az állapotba, amit sokan csak meditációval képesek elérni, márpedig a meditáció az egyik leghatékonyabb stresszűző. A sok kreatívkodás nemcsak kikapcsol, hanem egyértelműen jobbá és harmonikusabbá teszi az életedet! Ilyenkor a két agyfélteke a lehető legoptimálisabb kihasználtsággal dolgozik.
- Fejleszd jó tulajdonságaidat! – Írd össze pozitív tulajdonságaidat, belső értékeidet, azt, ami igazán jó benned. Írj össze legalább húszat! Koncentrálj arra, hogy ezeket továbbfejleszd. Bár sokan azt hinnék, ha valamiben jók vagyunk, akkor azzal már készen is vagyunk, de ez nincs így. Ugyanis, ha nem a belső értékeinkre koncentrálunk, akkor a rossz tulajdonságainkra fogunk, az meg maga a katasztrófa (lásd következő pont).
- Hagyd figyelmen kívül a hibáidat! – Nincs tökéletesen jó ember a Földön, mindenki dugig van hibákkal, rossz tulajdonságokkal. De ha ezekre koncentrálunk, az életünk szépségét vágjuk haza, ami azt jelenti, hogy állandóan fenntartjuk magunkban a stresszt, elvégre a rossz tulajdonságaink csakis rossz érzéseket generálhatnak bennünk. Nem vagy tökéletes? Na és? Ettől vagy ember. Koncentrálj a jóra! (lásd előző pont)
- Fókuszálj egy tevékenységre! – Ha szétszórod a figyelmed, olyan szintű stressznek teszed ki magad, amit igazából az ellenségeidnek sem kívánnál. Ha fókuszálsz, akkor előállhat az a spontán „elmeállapot”, amit kreatív tevékenység közben is lehet tapasztalni (amikor a két agyfélteke abszolút összhangban, de nem túlpörögve dolgozik), illetve az eredményeket is sokkal biztosabban éred el egyesével. Ez a hozzáállás duplán segít kiiktatni a stresszt.
- Mi lenne ha… módszer. – Egy-egy félelmetes, vagy ismeretlen helyzet előtt vedd magadnak a bátorságot, és futtasd végig a fejedben a lehető legrosszabb végkimenetelt, mintha egy filmen néznéd. Nézd meg a végkifejletet: valóban olyan félelmetes a legrosszabb eshetőség is? Valóban nem lehet arra felkészülni? Dehogynem! Ha tudod, mi a legrosszabb, ami várhat rád egy félelmetes szituációban – például állásinterjún, vagy bértárgyaláson – akkor el tudod dönteni azt is ELŐRE, hogy hogyan reagálsz. Ha úgy döntesz, hogy lazán reagálsz, akkor úgy is fogsz, így radikálisan lecsökkented a stressz negatív hatásait, helyette megmaradnak a jó hatások. Egyszer megállítottak és megbüntettek a rendőrök, mert nem álltam meg egy STOP táblánál. Ahogy ott ültem a kocsiban megszégyenülten és tele bűntudattal (életem első és azóta is utolsó büntetése volt), miközben minden autó lelassított mellettünk és mindenki jól megnézte magának, hogy kit csíptek meg a „yardok”, akkor az jutott eszembe, hogy vajon hogyan érezném magam ugyanebben a szituban, ha egy hulla lenne az autóm csomagtartójában (az írói elme munkaköri ártalma, bocsi)? Akkor is ennyire nyugodtan ülnék és bűntudatoskodnék? Vagy rálépnék a gázra és elszáguldanék? Oké, tételezzük fel, hogy igen, de mégis merre menekülnék? Tudok egyáltalán annyira jól vezetni, hogy lerázzam a zsarukat? Egy komplett történetet futtattam végig a fejemben, és azt vettem észre, hogy nyoma sem volt a bűntudatnak, a szégyenérzetnek. Megtörtént, hát istenem, 10 évente történhet még velem is ilyesmi. A lényeg, hogy nincs hulla a csomagtartómban, és nem kell autósüldözésbe bonyolódnom. :).
- Delegálj! – Irracionálisan nagy stresszt okoz az, ha olyan tevékenységet kell végeznünk, amit utálunk, vagy ami jócskán meghaladja a képességeinket, de az is lehet, hogy annyira alacsony kvalitásokat kíván a ténykedés, ami jócskán a mi szintünk alatt van. Ha képtelenek vagyunk megszeretni az adott tevékenységet, vagy egy lépéssel felnőni a feladathoz, akkor csak egy megoldás jöhet szóba: adjuk át másnak a feladatot! Olyannak, aki szereti, vagy pont passzol a képességeihez. A delegálás, mint láthatod, nemcsak időgazdálkodási, de stresszmentesítési szempontból is kiemelten fontos.
- Egy lépést hátra – Amikor érzelmileg nagyon mélyen érint bennünket egy-egy szituáció, akkor megnövekszik a stressz szintünk, ami nem árt, ha épp futóversenyre készülünk, de árt, ha csak a karosszékben ülünk. Érzelmileg mélyen érintő szituációkban, gondolatban próbálj egy lépést hátrálni, és próbáld úgy nézni az adott helyzetet, mintha nem is te lennél a főszereplő, hanem egy számodra ismeretlen ember. Távolabbról nézve könnyebb olyan összefüggéseket észrevenni, ami a dolgok kellős közepén biztosan nem tűnnek fel, és ezért megoldást sem tudnak nyújtani. Sokan attól félnek, hogy ettől a módszertől ridegebbé válnak, de ha a stressz kiiktatásáról beszélünk, akkor sajnos azt kell mondanom, hogy a relatíve – vagy átmeneti – ridegség bizony csakis segíthet a stresszt leküzdeni. Az egy lépést hátra módszert hívjuk még gólyaperspektívának is. Amikor benne vagyunk valamiben, akkor békák vagyunk. Ha fel tudunk emelkedni gólyaperspektívába képzeletben, csak akkor láthatunk rá teljességében az adott szituációra.
- Mozogj rendszeresen! – A stressz azért keletkezik a szervezetünkben, hogy képesek legyünk a veszélyre azonnal reagálni, mert az evolúcióban ez a túlélés egyik záloga – pl. a zebrák látszólag békésen legelésznek az oroszlánok közeledtekor, de a stressz szintjük már a csillagos eget verdesi, így bármelyik pillanatban, egy századmásodperc alatt a békés legelészésből át tudnak váltani vad rohanásba. A modern ember számára viszont mióta eljött a kényelem kora, azóta a stressz szinte értelmét vesztette: olyan helyzetekben növekszik meg a stressz szintünk, amikor biztosan nem tudjuk mozgással kioltani – és kihasználni – annak hatását. Éppen ezért fontos, hogy rendszeresen mozogjunk, illetve, nagyon jó trükk az, hogy amikor egy helyzet pattanásig feszült, akkor egyszerűen elmegyünk és futunk párszáz métert. Furának fog tűnni, de ha nem akarsz 10 év múlva szívinfarktusban meghalni, akkor már nem is olyan furcsa, hanem teljesen logikus cselekedet.
- Időgazdálkodás – Hát, erre nem vesztegetjük az időt, a teljes Időteremtő erről szól 🙂
- A megbocsátás képessége – Mindnyájunk életében vannak olyan emberek és szituációk, akikre/amikre csak rágondolva, megemelkedik a vérnyomásunk, és persze a stressz szintünk. Régi sérelmek, igazságtalanságok, haragra okot adó esetek és emberek. Gondold végig, kinek használ az, hogy ha éveken – vagy akár egy életen – keresztül haragszol. (Például a politikusokra…) Senkinek nem használ, neked viszont konkrétan árt. Bocsáss meg! Sokkal könnyebb, mint gondolnád, egyszerűen csak gondold ezt: Megbocsátom, hogy… (és ide gondold a konkrét haragod okát, és azt a személyt, akire haragszol). Neki nem kell megmondani, nem kell megírni levélben, de akár még azt is lehet, mert az már egyenesen katartikus élmény, ami örömatombomba a szervezeted számára.
- Elmúlik – Egyszer egy indiai hercegnő az édesapjától kapott gyűrűvel felkeresett egy hindu bölcset. Azt kérte tőle, hogy véssen a gyűrűbe olyan bölcsességet, mely a szomorú napokban vigasztalja, a nehéz helyzetekben bátorítja, a boldog időszakokban pedig óvatosságra inti.
A bölcs pár nap múlva visszaadta a gyűrűt. Egyetlen szót vésett bele: ” ELMÚLIK”
Minden elmúlik, a jó is, a rossz is, az események és az érzések villámgyorsan váltogatják egymást az életünkben. Ami viszont nem tud egyik pillanatról a másikra elmúlni, az a stressz hatása. Éppen ezért, nekünk kell tudatosnak lennünk, hogy ne termeljünk felesleges stresszt a szervezetünkben, mert annak hatása hosszú távon kitart, miközben mi már éppen mással foglalkozunk, mint ami a stresszt kiváltotta. A stressz szintet nyálból lehet mérni, és ha magasnak minősül, akkor arra kell berendezkedni, hogy a stressz teljes kiiktatásával az életünkből a stressz hormon szintje hónapok alatt fog visszamenni a normál tartományba. Minden baromság elmúlik az ember életében, de az extrém magas stressz-szint nagyon lassan fog elmúlni, tehát soha ne gondold azt, hogy maaaaajd egyszer elkezdesz odafigyelni erre, mert már tegnap el kellett volna kezdeni ezzel foglalkozni. De leginkább hónapokkal ezelőtt. Tehát ami a legjobb döntés most, hogy MA elkezdesz erre odafigyelni, és mindent kiiktatni, ami stresszt okoz. Persze csak akkor kell ezzel foglalkoznod, ha 10 év múlva is szeretnél még ilyen írásokat olvasgatni, meg bértárgyalásokra készülődni. - Meditáció – A meditáció az elme lecsendesítésének módszere, de kiderült róla az is, hogy csökkenti a stressz szintet. Tanulj meg meditálni, és az életed sokkal könnyebbé válik!
- Éld meg a pillanatot! – Csak azok tudják a pillanat szépségét és teljességét megélni, akiknek a testéből hiányzik a stressz. Erre átmenetileg mindannyian képesek vagyunk, de tényleg csak pillanatokra, mert a stressz szinte azonnali rohanásra készteti a testünket, márpedig rohanásra készen elég nehéz a pillanat szépségében (nem a táj, hanem az adott pillanat szépségében) gyönyörködni, megélni azt a maga teljességében. Onnan ismered fel a stresszmentes időszakokat, hogy szinte eggyé forrsz a pillanattal. Ezt az érzést be is lehet gyakorolni: csillagos éjszakán, virágillatú, madárcsicsergéstől hangos reggeleken, szinte kézzelfogható a stressz hiánya, és a pillanat megélése. Gyakorold, hogy rutinos legyél a stresszmentes pillanatok megélésében – ehhez használd a váltott orrlyukú légzést az agyintegráltság eléréséhez.
- Pránajáma – váltott orrlyukú légzés. Bármikor tudsz magadnak 5 perc nyugalmat teremteni, igaz? Ha stresszesnek, feszültnek érzed magad, akkor ülj le egy fotelbe – hátad mindenképp legyen megtámasztva –, csukd be a szemed, és 5 percig gyakorold a váltott orrlyukú légzést. Bal kezed üvelykujjával fogd be a bal orrlyukadat, szívd be a levegőt – normál ritmusú légzést kell gyakorolnod, nem a szuszogást! -, majd ha elég levegő került a tüdődbe, egy szempillantás alatt egyszerre engedd el a bal orrlyukadat, és azonmód szintén a bal kezed középső vagy gyűrűsujjával fogd be a jobb orrlyukadat, és a saját légzési ritmusodnak most a bal orrlyukon szívd be a levegőt. Természetes ritmusban váltogasd az orrlyukakat! Csak először furcsa, legközelebb már olyan lesz, mintha mindig is ezt csináltad volna! Minimum 5 percig gyakorold, és annyiszor, ahányszor csak jólesik!
- Engedd ki a gőzt! – Aktivizáld magad olyan tevékenységekkel, amik biztosan nem okoznak számodra stresszt. Kirándulj, sportolj, olvass, alkoss, beszélgess a barátaiddal, szórakozz, nézz jó filmet, stb. Bármit is csinálsz, a lényeg, hogy CSINÁLJ valamit, ami stresszmentes számodra. Ezzel szoktatod a szervezetedet arra, hogy léteznek olyan tevékenységek is, amiktől nem ugrasz azonnal a falra. A gőz kiengedése segít megélni a pillanatot is (lást 29. pont).
- Mondj nemet! – Nap, mint nap milliónyi remek lehetőséggel találkozunk, akár mások kérései, remek árakciók, meghívások, üzleti lehetőségek formájában. Ha szétosztod a figyelmedet, és állandóan ugrásra készen tartod a testedet, mert képtelen vagy konzekvensen azt mondani, hogy „kösz, de most nem”, akkor mi történik? Igen, egyformán magasan tartod a stressz szintedet, amivel szó szerint gyilkolod a belső szerveidet. Lehet, hogy jó érzés minden lehetőséget kihasználni, de ezt nagyanyáink úgy hívták, hogy „két végén égeti a gyertyát”.
Próbáld ki, hogy egyszerűen nemet mondasz a következő napon mindenre. Nemet mondasz a gyereked könyörgésének, hogy hadd maradjon fenn egy órával tovább, nemet mondasz a főnöködnek, amikor túlórára kér fel, nemet mondasz a haveri sörözésre, nemet mondasz minden kívülről jövő „megkeresésre”. Csak annak mondhatsz igent, ami belőled indul ki. Próbáld ki, hihetetlenül felszabadító érzés, és azonnal elvágja a stressz útját a testedben! - Alkohol és egyéb tudatmódosító szerekre is mondj nemet! – Egy pohár bor után mindenki úgy érzi, hogy a problémái már szinte súlytalanok, de gondolom, nem mondok nagy újdonságot azzal, hogy ez az önbecsapás magas szintje. A stressz szintedet nem tudod becsapni, az egy pohár és egy liter bor után is ugyanúgy magas marad, ha nem valódi megoldásokkal foglalkozol. (Egyébként aki meditál – 28-as pont –, az viharos gyorsasággal leszokik minden alkohol és drog használatáról, mert a test és az elme igényeivel ezek a szerek gyökeresen szemben állnak.)
- Nyugtával dicsérd a napot! – De szó szerint! A nap végére szervezz magadnak olyan tevékenységeket, amik a lecsendesedést, a pihenésre való rákészülést szolgálják. Van, akinek ez a lecsendesedős időszak 3-4 órát magába foglal, van, akinek elég erre fél óra is. Tapasztald ki, hogy számodra mi a legmegfelelőbb, és alakíts ki olyan rutint, ami ezt szolgálja.
- Napi, kötött rutin – Kisbabák pillanatok alatt kiakadnak, ha valami nem akkor történik a napjukban, mint ahogy ők megszokták, és persze hangosan üvöltenek, de az étvágyuk se biztos, hogy olyan, mint a rutinos napokon. Felnőttek ritkán akadnak ki ilyesmin, de csak azért, mert elnyomjuk a túlélő ösztöneinket, és megtanultunk „viselkedni”. Na, ez a társadalom számára biztosan jó dolog, de az egyén számára önpusztító (igen, a túlzott „viselkedés”). Alakíts ki napi rutint, és minél kevesebb az ahhoz képesti eltérés, annál jobb neked!
- Jógázz! – Nem ragozom, mind a testre, mind az elmére ténylegesen rugalmasító hatása van.
- Természetjárás és természet-közeliség – Akár csak a parkba jutsz ki, akár az Amazonas őserdeit is van lehetőséged megjárni, minél közelebb vagy a természethez, annál optimálisabb a stressz-szinted. A legújabb kutatások a víz és vízpart közelségét is annyira jó hatásúnak találják, hogy pl. Angliában külön projektet indítottak arra, hogy kiszáradt tavakat és patakokat újra „felélesszenek”, hogy a körülöttük élő emberek életminősége ez által is javuljon! Minél több zöld, minél több ég visszatükröződése a víz felszínén – ez az egészséges stressz-szint egyik legfőbb forrása. Kiegészítő tipp: történelmi helyszínek felfedezése. Ha álltál már régi templomrom helyén, és érezted már a történelem évszázadait a testeden átáramolni, akkor érted, miről van szó: a történelmi helyszíneken kollektív energiák koncentrálódnak, amiket magadba gyűjthetsz.
- Állatsimogató – Még egy gyík megsimogatása is földön túli örömmel képes eltölteni az embert – mert a kis gyíkok igen is cukik 🙂 – de ha kutya vagy macska közelébe kerülhetünk, és az állatoknak sincs ellene kifogása, akkor amikor csak van rá módod, símogasd őket. De a legjobb, ha örökbe fogadsz egy kutyát és/vagy egy macskát. Azonnal életminőség ugrás következik be, és ez minden korosztályra igaz.
- Beszélgetésben inkább kérdezz, mint mondj! – Ha kinyilvánítasz, az a te álláspontodnak minősül, amit automatikusan védeni akarsz akkor is, ha egyébként mindenki álláspontjára nyitott vagy. Próbálj inkább kérdésekkel operálni, akkor nem szoríthatnak sarokba, így nem is okoz egy-egy vita vagy intenzív beszélgetés irracionális stresszt sem számodra. Ráadásul kérdezősködéssel szimpátiát is tudsz kelteni másokban, és el is tudod terelni a figyelmüket pl. arról, hogy éppen vitatkozni akartak veled :). (Ez a dolog nem alkalmazható életveszélyben – rablótámadás, utcai útonálló, stb. –, és nem érdemes erre időt pazarolni közösségi oldalakon sem.)
- Készülj a stresszesebb időszakokra!– Hogyan lehet felkészülni a stresszre? Az nem okoz már alapvetően stresszt, hogy előre készülünk a stresszre? Amikor autóval készülök valahova – imádok autóban lenni és autót vezetni – , akkor bármikorra is van tervezve az indulás (pl. három nappal későbbi utazásról van szó), akkor is végig szoktam fejben futtatni az útvonalat, és a rizikós fázisokat (pl. autópályák útépítési szakaszai Magyarországon neccesek, dugóra is kell készülni). De igazából az indulás előtt kb. 1 órával érzem azt a testemben, hogy felkészült a kihívásra. Nem tudom ezt konkrétan megfogalmazni, de érzem a testemben, hogy ugrásra készen áll. Ha futni akarnék, akkor elég gyorsan tudnék futni, de tudom, hogy nem futni készülök, hanem vezetni, utazni, koncentrálni. Mindenki testében vannak ilyen jelek, de persze nem mindenki azonosítja ezeket, én biztosan érzem. Ugyanezt az érzést szoktam keresni magamban akkor is, amikor gyakorlatilag minden nap készen állok úszni menni, de nem minden nap érzem a testemben a felkészültséget. Ha rágondolok az úszásra, és nem érzem a testemben azt a furcsa, készenléti eufóriát amit az adrenalin megemelkedett szintje okoz, akkor nem megyek úszni. Ha érzem, akkor megyek. Ugyanezt a furcsa, készenléti eufóriát érzem az autóvezetés előtt is, de csak egy órával az indulás előtt, amikor már tényleg szükséges készülődni. Tanuld meg felismerni ezt az érzést, és ha megérzed, akkor CSINÁLD! Ilyenkor soha ne hagyd magad eltéríteni a cselekvéstől, mert amikor már a testedben érzed a pluszt, amit a stresszhormonok ténylegesen hozzádtesznek, akkor azt már FEL KELL HASZNÁLNI. Erre előre fel lehet készülni.
- Illatterápia – Kellemesen ellazult állapotban használj különböző illatokat, és amikor idegbetegnek érzed magad, vedd elő az illatokat tudatosan! Ugyanis az illat egy nagyon erős reflex-hatással bír, és még stresszes állapotban is nyugodttá tudod magad varázsolni, ha olyan illatokat hívsz segítségül, amik a nyugodt állapotoddal vannak összefüggésben. Az én kedvenc illatom a szantál és a tömjén, de imádom a fahéjat is. Ha nem is nyugtatnak meg azonnal, de rögtön eszembe juttatják, hogy a bennem feszülő energiákat mindenképp tudom teremtő tevékenységgé is konvertálni. Nekem már elég, ha csak RÁGONDOLOK az illatra, már segít!
- Feng shui – Szerintem feng shuizz! Azért, mert ez az az eszköz, amivel a körülötted lévő tered állandó entrópiáját a teremtés szolgálatába állíthatod. Igen, jól látod. Nem kiiktatod, hanem megfordítod az entrópiát. Csak és kizárólag Skultéty Andrea tanácsainak használatát javaslom – és most éveket spóroltam meg neked a felesleges körök megfutásának kiiktatásával :). http://fengshuis.hu
- ÉFT – Az érzelmi felszabadítás technika egy olyan módszer, amivel a végtelenül makacs gyerekek „én ezt akkor sem tudom”-ját is ki lehet iktatni. A youtube-on keress róla videókat, de könyvet is olvashatsz róla: https://hosnok.hu/eft.pdf. Gyakorlatilag 5 perc alatt be lehet gyakorolni, és után csak azt fogod kérdezni az Univerzumtól, hogy: „És erről én miért nem tudtam eddig???”
- Zeneterápia – sokszor a legidegbajosabb időszakokban jut legkevésbé eszünkbe, hogy nem ártana egy kis zenét hallgatni. De azokon kívül szerencsére sokszor. Ugyanakkor a zene, mint gyógyír nemcsak akkor hatékony, ha hallgatjuk, hanem akkor is, ha bármilyen színvonalon is, de műveljük! Biztosan te is tudsz néhány népdalt, mi lenne, ha előkeresnéd a szövegüket a neten és elénekelgetnéd MAGADNAK? Lehet, hogy tanultál is néhány hangszeren játszani korábban: mi lenne, ha elővennéd a régi tudományodat és hangszeredet és nekifognál kicsit zenélgetni? Kottákat már a netről is le lehet tölteni, ha esetleg szeretnél tovább fejlődni, de szintén a youtube-on rengeteg oktatóvideó van a hangszeres zenélésről is.
- Étkezés – Ne egyél olyat, amiről tudod, hogy nem tesz jót neked. Tudom, könnyű ezt javasolni, meg könnyű kigondolni, hogy na, majd holnaptól egészségesen étkezel, meg aztán mikor az ember rákeres arra, hogy mi is minősül egészséges étkezésnek, akkor csak kapkodja a fejét, hogy mást javasolnak az orvosok, mást a táplálkozástudósok, mást a természetgyógyászok, mást a neurológusok, stb. Az én életemben egy könyv és egy professzor hozták el az áttörést: a Gabonaagy című könyv, amit már említettem talán :), és Guseo András előadásai (https://www.youtube.com/results?search_query=guseo+andr%C3%A1s ). Mindenkinek van olyan élelmiszer az életében, aminek a megevése után érzi, hogy „hát, ezt nem kellett volna”. Ha van már ilyen gondolatod, akkor NE EDD AZT! Amit nem tolerál a szervezeted, az ellen konkrét harcot folytat, és beindítja a gyulladási folyamatokat a test. Ezt több hormon és egyéb anyag jelenléte is mutatja a vérben és a nyálvizsgálatokban, de az a nagyon közös nevező ezek között, hogy ha stresszes vagy, akkor ezek az étel intoleranciák felerősödnek, és beindulnak a gyulladásos folyamatok, ÉS ha beindulnak a gyulladásos folyamatok, akkor a stressz szint is nő. Ugyanez vonatkozik a folyadékállagú ételekre, vagyis az italokra is!
- REIKI – A reiki nergia-gyógyászati, illetve energia-manipulálási tudomány, ami képzéssel és beavatással jár együtt, és egyébként japán eredetű. A reiki segítségével áramoltatni tudod magadon az Univerzális energiát, és azt revitalizálásra, öngyógyításra tudod használni. Elképesztően szkeptikus ismerős a porckorongsérvét reikivel gyógyította meg. Saját bevallása szerint mindig röhögőgörcsöt kapott, mikor csinálta, mert annyira nem hitt benne, hogy az jutott eszébe, hogy na, ha a haverjai ezt látnák, akkor évtizedekre el lenne intézve a beszédtéma a közös sörözésekre, de attól függetlenül csinálta. És meggyógyult úgy, hogy megúszta a műtétet, az orvos pedig nem akart hinni a szemének. Olyan jelentéktelen összegekért lehet például reiki tanfolyamon részt venni, és utána olyan pár másodperceket igényelnek ezek a dolgok, hogy érdemes ezeket is megtanulni. Nem drága, utána ingyen van, és van egy eszközöd, amihez nyúlj, és „megvuduzd” magad körül a dolgokat (meg magadat), hogy minden jól menjen. A stresszben az a legrosszabb, hogy olyan lassan vonul vissza, hogy még a legeltökéltebb ember is úgy érzi, hogy tehetetlen, hogy nincsenek eszközei. Ha van egy ilyened is a tarsolyban, mint a reiki, akkor sosem fogod magad eszköztelennek vagy tehetetlennek érezni, ami már automatikusan enyhíteni fogja a stresszt.
- Nulla stressz nem létezik, ezért ne is törekedj rá – A stressz jó dolog, ha arra használjuk, hogy tényleg használjuk valamire :). Nagyon jó dolog, mikor a vezetés előtt beindulnak a stresszhormonok, mert a vezetés iszonyatosan veszélyes üzem. Elég egy kis elbambulás, és máris a csattanás térít magadhoz. De ha eredményesek akarunk lenni a munkánkban, akkor kell némi stressz, és ha a vállalkozásunkat akarjuk sikerre futtatni, akkor meg mesterien kell kihasználnunk a stressz minden előnyét. De a stresszből inkább sok van, mint kevés. Ugyanakkor, akiknek garantáltan optimális a stressz szintjük, azok azt tapasztalják, hogy hétköznapinak tűnő dolgok is túlstresszelik őket: pl. a bevásárlás a tescoban, utazás más emberekkel, sorban állás, szütymörgés a dugóban, stb. Ha valakinek alacsony a stressz szintje általában véve – ez az üdvös és normális – és mégiscsak felmegy neki valamiért, akkor azt a kis stressz-szint emelkedést is nehezen tűri, de csak akkor, ha nem dolgozhatja ki magából. Ezért a magas stressztűrő képességet jó tulajdonságnak beállítani kifejezetten halálos bűn. Ugyanis a magas stressztűrő képesség azt jelenti, hogy maximálisan túl van tengve az illetőben a stressz, tehát a teste minden pillanatban pusztítja önmagát. Ez olyan nagy siker lenne? Hát nem az.
Nulla stressz sosem lesz, nem is az a cél. A cél az, hogy legyen mindig az optimum a maximum! - Közöld a környezeteddel, ha stresszes vagy! – Évekig tartó haragszomrádokat lehet kiiktatni az életünkből, ha közöljük a környezetünkkel, a számunkra legfontosabb emberekkel, hogy éppen nagyon stresszesek vagyunk. Ugyanis ha morcos, dühös, idegbeteg állapotban vagy, a környezeted az magára fogja vonatkoztatni, pedig hát vélhetően ez a dolog nem róluk és főleg nem nekik szól. Te csak a magad módján próbálod magadból ezt kidolgozni, és ez általában nem finomkodva szokott történni. Mielőtt még bárkit megbántanál, közöld jó előre: bocsi, fel vagyok spannolva, ideges vagyok, stresszes vagyok, szétvet az ideg, felb@szták az agyamat, stb. Ne őket büntesd, ne akard megjátszani magad, légy őszinte. Mindenki stresszes valamennyire, de vannak, akiknek azért még vannak barátaik és szerető családjuk :).
- Gyakorold mindet!
