Segíthet a szervezetfejlesztés a szakszervezeteknek? Igen!
Szervezetfejlesztést többnyire vállalatok, multicégek alkalmazzák, amikor felismerik, hogy a régi struktúra szerint nem tudnak tovább működni. Felismerik és azonosítják a trendeket, és a működés érdekében a szervezet vezetőinek gondolkodásmódját, látásmódját, kommunikációs eszközeiket fejlesztik.
Ez egy összetett folyamat, amelynek során feltárják a hiányosságokat, problémákat és a kitűzött cél érdekében változtatásokat indítanak el. Ezek a folyamatok a gondolkodásmód, a vezetői készségek és a kommunikációs készségek megváltoztatását igénylik, hiszen ugyanazzal a módszerrel, ugyanazzal a hozzáállással nem lehet fejlődni.
A szakszervezetek nagyban hasonlítanak a vállaltokhoz, csak itt a késztermék a tagság, a profit pedig az erős szakszervezeti egység. Ezt csak úgy lehet elérni, ha a szakszervezet vezetése hajlandó és képes fejleszteni magát, -és itt az egységen belül az egyénre is gondolunk- valamint fejleszteni a szervezetet, és új készségek tanulásától és alkalmazásától sem zárkózik el.
Ha szervezetfejlesztésről beszélünk, nem elég néhány kommunikációs tréninget tartani az asszertív kommunikációról, vagy önismereti tréninget szervezni a vezetőknek, bár már ezek is képesek elindítani egy folyamatot, de ahhoz, hogy ebből valódi változás és fejlődés legyen ahhoz szervezetfejlesztés kell! A folyamat nem gyors, cserében viszont hatásos.
És hogy miért szükséges?
A hazai munkaerőpiac az elmúlt években hatalmas változásokon ment keresztül. A robotizáció, a mesterséges intelligencia, a munkaerőhiány, a harmadik országból származó munkavállalók, és a generáció váltás mind olyan kihívások elé állítják folyamatosan a munkavállalói érdekképviseleteket, amelyekre a régi, évtizedes sémák már nem alkalmazhatók. Ebben a környezetben a szakszervezetek számára a szervezetfejlesztés már nem luxus, hanem a túlélés, és a hatékonyság záloga.
A magyar szakszervezeti mozgalom sajátos történelmi örökséggel bír. Ami 1848-ban még csak kezdeményezés volt, az az 1989-es rendszerváltásra elérte a csúcspontját, megalakultak a konföderációk és megalakult a mai szakszervezetek nagyon nagy része. Ez a szakszervezeti rendszer, ez a struktúra van jelen a mai napig. És ez gyakorlatilag 30 évig stabilan működött, de sajnos pár éve már látható az, hogy a vezetés és a tagság elöregszik. Nincs megújulás, nincs fejlődés vagy annyira lassú, hogy nem ér el érdemi változást. Illetve, ha frissül is a mozgalom többnyire a régi, bevált ugyanakkor elavult módszereket alkalmazzák. Gyakran találkozunk a szolgáltatói szakszervezetekkel miközben a modern munkavállaló már valódi képviseletet, átláthatóságot és közösségi élményt vár el.
Több szakszervezetnél megfigyelhetjük azt a jelenséget is, hogy a szervezet „egy kézben van” Minden egy személyhez kapcsolódik, mindenről, mindenben Ő dönt, mindent Ő intéz, gyakorlatilag egy személyi kultusz alakult ki körülötte. Ez hiba. A karizmatikus vezetők fontosak, de ha a szervezet csak egyetlen embertől függ, az sérülékeny. A szervezetfejlesztés segít a feladatok delegálásában és az új generációs vezetők kinevelésében.
Mire lehet megoldás a szervezetfejlesztés?
- Segíthet megszólítani és bevonni a Z generációt, ami gyakorlatilag a szakszervezetek túlélését jelentheti. Az a szervezet, aki nem számol ezekkel a munkavállalókkal és ezeknek a potenciális tagoknak a képességeivel, az komoly hátrányban kerülhet.
- Segíthet hatékonyabban kommunikálni és feltárni azokat a hibákat, ami miatt az információ nem jut el a tagsághoz. Segíthet új kommunikációs készségek és platformok hatékony alkalmazásában.
- Segíthet működési stratégiát kidolgozni, hogy ne csak a napi szintű problémákkal foglalkozzon a szakszervezet, hanem azzal például, hogy hol akar tartani 3 év múlva.
- Segíthet az érdekérvényesítő képesség növelésében, a taglétszám bővítésében és megtartásában, valamint a belső kommunikáció javításán.
Nem titok, hogy szervezetfejlesztésre a magyarországi szakszervezeteknél nagyon kevés példa van, és sajnos az is előfordul, hogy maga a szakszervezet vezetése elutasító, vagy inkább nem befogadó a témával (és a változással) kapcsolatban.
- „Nincs erre időnk/pénzünk”: Valójában a nem hatékony működés sokkal több pénzbe és elpazarolt energiába kerül. Nagyon sok lehetőség van a piacon, meg kell találni azt, ami a szakszervezet költségvetésével kompatibilis. Időnk meg, mint tudjuk arra van amire akarjuk, hogy legyen.
- „Eddig is így csináltuk”: Az a baj, hogy még mindig! Ez a mondat a fejlődés legnagyobb ellensége. A világ megváltozott, az eszköztárnak is követnie kell. Aki lemarad az kimarad
A szervezetfejlesztés a magyar szakszervezetek számára a modernizáció útja. Nem egy egyszeri esemény, hanem egy szemléletmód, amely a tagságot és az ő igényeiket helyezi a középpontba, miközben professzionális kereteket ad az érdekképviseletnek.
Egy sikeresen fejlesztett szakszervezet nem csak reagál a válságokra, hanem alakítja a jövőt. Ez a befektetés pedig sokszorosan megtérül a sikeresebb bértárgyalásokban, nagyobb számú kollektív szerződés kötésében, és az elégedettebb, aktívabb tagságban.
