Mai epizódunkban egy, a versenyszférában működő szakszervezet vezetőjének válaszait hoztuk el nektek a szakszervezetek megítéléséről. Kivételesen most név és titulus nélkül közöljük az interjút, tiszteletben tartva alanyunk kérését.
Hogyan értékeli a szakszervezetek jelenlegi megítélését Magyarországon pozitívan vagy inkább negatívnak érzi?
A hazai szakszervezeti mozgalom kevés publikált sikert tudott elkönyvelni az elmúlt évtizedekben, így alapvetően nem mondhatjuk ezt sikertörténetnek. A szakszervezetek főleg munkahelyi szinten tevékenykednek, ott is a fő célkitűzésük: a jogszabályi előírások betartatásának ellenőrzése. A szakszervezetek nagy része csendesen végzi tevékenységét, ezért a közvéleményben inkább negatív megítélés alá esik ezen tevékenység.
Milyen változásokat tapasztal az elmúlt években a szakszervezeti mozgalomban? Ezek a változások milyen irányba mozdítják a szakszervezetekről kialakult vélekedést?
Társadalmilag a munkavállalók egyre kiszolgáltatóbbnak tűnnek, ezért kezdik felismerni az összefogás szükségességét, de konkrét lépéseket még nem nagyon tesznek. Új szakszervezetek nem nagyon alakulnak, a meglévő szervezetek kezdenek egy kis erősödésbe. A tendencia kissé elmozdult, de ez nem jelentős változást takar a mozgalmon belül.
Milyen tényezők befolyásolják a szakszervezetek megítélését a közvélemény szemében?
A társadalom a médián keresztül szerez ismereteket a szakszervezetekről. Sajnos a szakszervezetek kommunikációja ezen a téren az egyik leggyengébb, így a közvélemény nem tud érdemben pozitív megítélést alkotni a szakszervezetről.
Milyen sztereotípiákkal találkoznak a szakszervezetek?
A munkavállalók szolidaritási igénye igen alacsony, hasonlóan a konfliktus igenküszöbükhöz. A hazai munkavállaló nem szereti konfliktust, inkább beletörődik sorsába, nincs hite az érdekérvényesítésben, hiszen nem sok sikert sikerül felmutatni ezen a téren.
Milyen szerepet játszik a média a szakszervezetek megítélésében?
A média alapvetően nem befolyásolja a szakszervezeti tevékenységről szóló információkat. Nem gátolja, inkább segítő szándékú.
Hogyan látja a fiatal generáció viszonyát a szakszervezetekhez? Hogyan lehet őket megszólítani? Van erre stratégiája, ötlete a szakszervezetnek?
A fiatalok egyre kevésbé jelennek meg olyan munkahelyeken, ahol a szakszervezetek stratégiailag meghatározóak lehetnek, lehetnének. A fiatal munkaerő gyorsabban és könnyebben vált munkahelyet, így nem célja a helyi érdekérvényesítéssel jobb pozícióba kerülni, inkább munkahelyet vált. Nehezen találni erre most külön stratégiát, de a kommunikáció tekintetében egyre jobban kellene a szakszervezetnek használni a közösségi média felületeit.
Milyen kihívásokkal néznek szembe a szakszervezetek a mai munkaerőpiacon?
A mesterséges intelligencia térnyerése, a robotizáció/digitalizáció okozta munkahelyi képzések/átképzések, munka/magánélet egyensúly megtartása, hosszú távú és biztonságos munkahelyek megtartása, harmadik országbeli munkavállalók megjelenése a hazai munkaerőpiacon.
Milyen új feladatok jelentek meg a szakszervezetek számára az elmúlt években?
Nincs ilyen ☺
Hogyan látja a szakszervezetek szerepét a munkaügyi kapcsolatokban?
A szakszervezeteknek szükséges a munkaügyi kapcsolatokat építeni, hiszen az információ szerzés és párbeszéd alapvető feladata a munkatársak érdemi érdekképviseleti tevékenységének ellátása érdekében. Minél szélesebb körben zajlanak ezek a párbeszédek, annál nagyobb és részletesebb információval rendelkezik a szakszervezet az egyes kérdésköröket illetően.
Milyen konkrét példákat tud említeni arra, hogy a szakszervezetek milyen eredményeket értek el a tagjaik érdekében az elmúlt időszakban?
Érdemi bértárgyalások, mely során béremelések, szociális juttatások emelése történt. Egyre többször kell már foglalkozni a családbarát munkaidő beosztások kialakításával, illetve a rendkívüli munkaidő elrendelésének szabályairól és mértékéről, díjazásáról. Ezen a területen sikerül előre lepéseket tenni a jogszabályi előírásokhoz képest.
Hogyan értékeli a kormányzat és a munkáltatók együttműködését a szakszervezetekkel?
A hatékony működés alapfeltételei megvannak, de mint minden területen azon múlik minden, hogy ezeket a lehetőségeket miként töltik meg a felek tartalommal. Sajnos az a tapasztalat, hogy a jelenlegi politika nem kezeli partnerként a szakszervezeteket, így érdemi egyeztetésekre nem kerül sor a kormányzat és a szakszervezeti mozgalom között.
Hogyan vélekedik arról, hogy a szakszervezeteknek ideje lenne megújulni? Képesek a szakszervezetek a megújulásra?
A mozgalom célja és tevékenységi köre alapvetően nem változott az elmúlt 200 évben. Vélhetően nem is fog. A célközönség adott, a érdekképviselet témái adottak. A megújulás tág fogalom, nem tudom mire gondolt a költő mikor ezt a kérdést leírta. Nem megújulnia kell a mozgalomnak, hanem hatékonyabb kommunikációval, több sikeres megmozdulással hitet kellene adni a munkavállalóknak. A szakszervezet jogi keretrendszere nem fog változni, a társadalmi berendezkedésen kell változtatni, mely félek, hosszú folyamat lesz.
Milyen változásokat vár a szakszervezetek működésében a következő években?
Több konfliktus a munkahelyeken, ezek koordinálása, stagnáló szakszervezeti létszám.
Milyen új módszereket alkalmaznak a szakszervezetek a tagok bevonására és aktivizálására?
Nincsenek új módszerek: a munkahelyi személyes kapcsolatok erősítése, kulturális programok hatékonyabb és gyakoribb szervezése, média felületeinek hatékonyabb használata.
Milyen szerepet játszanak a szakszervezetek a társadalmi párbeszédben?
A szakszervezetek munkahelyi szinten vannak jelen, így nincs sem humánerőforrásuk, sem szakértőjük ezen témákat illetően, így ezen szerepük igen csak korlátozott.
Korábbi írásaink a témában:
Milyen a szakszervezetek megítélése ma Magyarországon?
