Folytatjuk a szakszervezeti vezetőkkel készített interjúk közzétételét. Ma a Küldetés – Keresztény Pedagógusok Szövetsége válaszait publikáljuk. A Küldetés elnöksége, Kakucs Katalin, Lakatos Máté és Mikesy András, közösen válaszoltak a kérdésekre.
Hogyan értékeli a szakszervezetek jelenlegi megítélését Magyarországon pozitívan vagy inkább negatívnak érzi?
Újjáalakult, fiatal szakszervezetként ezen a téren még nem sok tapasztalatunk van. Kettőt említenénk: az egyik, hogy meglepődést vált ki, hogy egyáltalán még létezik olyan, hogy szakszervezet; a másik, hogy nem igen bíznak abban, nem igen látják, hogy egy szakszervezet eredményesen tudná képviselni az érdekeiket.
Látunk egyfajta generációs különbséget is a szakszervezetek megítélése terén.
A fiatalabb generáció különösen izgalmas. Kritikusabbak a szakszervezetek munkájával szemben, többet várnának el tőlük. Közben pedig kíváncsiak és fontosnak tartják a jelenlétüket. Viszont mégis úgy tűnik, hogy nehezebben csatlakoznak a szervezethez. Ennek többféle oka is lehet.
Az idősebb generációnál pedig többször tapasztaltuk, hogy szinte rögtön egy elvetendő, egyértelműen baloldali kép él a szakszervezetekkel kapcsolatban. Ezért különösen nehéz már csak a nyitás is egy szakszervezet jelenléte felé, úgy, hogy a mondanivalójukat még meg sem hallgatták.
Milyen tényezők befolyásolják a szakszervezetek megítélését a közvélemény szemében?
Nem ismerünk ezen a téren reprezentatív felmérést, úgyhogy csak a saját meglátásunkat tudjuk elmondani. A Küldetés szerint három fontos tényező van: a hitelesség, a tartalom és a stílus.
Milyen sztereotípiákkal találkoznak a szakszervezetek? Hogyan próbálják ezeket eloszlatni?
Két sztereotípiát említenénk, amelyekkel találkoztunk. Mindkettőnek történelmi gyökerei vannak Magyarországon: az egyik, hogy a szakszervezet “az olyan baloldali dolog”; a másik, hogy pártpolitikailag befolyásolt szervezet.
Az elsőre – keresztény szakszervezetként – az a válaszunk, hogy a felebaráti szeretet megnyilvánulása a szolidaritás.
Korzenszky Richárd szavaival élve: “Szolidaritás nélkül nincs kereszténység. Az, hogy veled vagyok, érted vagyok.” Ez pedig konkrét fellépést kíván mások, különösen a nehéz helyzetben lévők érdekében. Pedagógusként a kollégáink mellé, egymás mellé kell állnunk. Ennek egyik formája a szakszervezeti munka.
A másodikra pedig a működésünkkel igyekszünk választ adni. Az oktatásirányítás döntéseire mindig a köznevelésről alkotott saját víziónk felől és szakmai alapon közelítünk, fogalmazunk meg építő jellegű kritikát, és megoldásokat keresünk.
Milyen szerepet játszik a média a szakszervezetek megítélésében?
Azt gondoljuk, hogy kettőn áll a vásár. Felelősek vagyunk azért, hogy hitelesen, és olyan tartalommal és stílussal jelenjünk meg a nyilvánosság előtt, olyan módon végezzük a munkánkat, amivel megőrizzük, sőt, növeljük a hivatásunk és a szakszervezetiség presztízsét.
Természetesen a médiának is van felelőssége abban, hogy egyáltalán teret ad-e a szakszervezeteknek, és hogy milyen képet mutat róluk.
Hogyan látja a fiatal generáció viszonyát a szakszervezetekhez? Hogyan lehet őket megszólítani? Van erre stratégiája, ötlete a szakszervezetnek?
Mint fentebb említettük, a fiatalok egy része érdeklődő és kritikusabb a szakszervezetek munkájával szemben, többet várnának el tőlük; másrészüknek viszont semmilyen viszonya nincs a szakszervezetekhez. Az érdeklődő és egyben kritikus fiataloknak jó ötleteik vannak, viszont valamiért nem szívesen csatlakoznak szakszervezetekhez. Izgalmas lenne vizsgálni ennek az okát.
Mivel hosszú távon ők tudják fenntartani és működtetni a Küldetést, ezért kulcskérdés a megszólításuk. Ebben egyrészt segíthet az, ha egy vonzó közösséget is látnak bennünk, ha egy olyan szakmai és érdekvédelmi közösségre lelhetnek a Küldetésben, amire egész pályafutásuk során számíthatnak, hogy mellettük fog állni. Másrészt nyitni szeretnénk feléjük, a fiatal pedagógusok és leendő pedagógusok, az egyetemi hallgatók felé, például úgy, hogy közös gondolkodásra és cselekvésre hívjuk őket.
Hogyan értékeli a kormányzat és a munkáltatók együttműködését a szakszervezetekkel?
A kormányzat részéről minden szempontból üdvös lenne a nyitottság. Munkáltatói oldalról vannak nyitottabb és jobban elzárkózó tapasztalatok.
Hogyan vélekedik arról, hogy a szakszervezeteknek ideje lenne megújulni? Képesek a szakszervezetek a megújulásra?
A Küldetésben az elmúlt két évben ezen dolgozunk. Mivel önkéntes munkaként csináljuk, az iskolai teendők és a család mellett kevés idő és energia jut a szakszervezetre. Ezért lassabb léptekkel tudunk haladni. A fő nehézség számunkra tehát a forrás és ebből fakadóan a munkaerőhiány.
Milyen szerepet játszanak a szakszervezetek a társadalmi párbeszédben?
Újjáalakult és jelenleg még kis szakszervezetként a társadalmi párbeszéd (nemzeti szintű párbeszéd, ágazati párbeszéd, OKÉT) terén nincs saját tapasztalatunk.
A pedagóguspálya presztízse és vonzereje, a pedagógusok munkája közvetve vagy közvetetten az egész társadalomra hatással van, hiszen a jövő generációját neveljük. Ezért pedagógus szakszervezetként különösen fontosnak tartjuk, hogy fórumot teremtsünk a pedagógusok és a társadalom (különösen a szülők) párbeszéde számára.
Korábbi írásaink a témában:
Milyen a szakszervezetek megítélése ma Magyarországon?
