Európa szerte tüntetnek a mezőgazdasági termelők a gazdasági helyzet ellen. A tüntetők a termelői árak alacsony szintjére, a megnövekedett termelési költségekre és a kormányzati támogatások hiányára, az EU túlságoan szigorú szabályozására, és az Ukrán és egyéb térségekből érkező, ellenőrizetlen mezőgazdasági termények/termékek dömpingjének negatív hatására hívják fel a figyelmet.
A bizalmi.hu szerkesztőségében is figyelemmel kísérjük az eseményeket, de azért nem szoktunk ezekről külön-külön hírt adni, mert:
- egyrészt nem minden gazdatüntetés szervezésében vannak jelen a szakszervezetek, sőt, voltak olyan tüntetések, amiktől a mezőgazdasági szakszervezetek egyenesen elhatárolódtak;
- másrészt rengeteg közös mozgatórugójuk van ezeknek a tüntetéseknek, így ha az átfogó képet nézzük, akkor a természetesen jelenlévő helyi sajátosságok mögött elősejlik a nagy, közös kép. Szerintünk erre érdemes koncentrálni, nem pedig az olyan jellegű hírekre, mint hogy hány traktor zárta el Párizs útjait, vagy, hogy hány spanyol mezőgazdasági tüntetőt tartóztatott le a rendőrség. Ezek is fontos hírek, de nem segítik az átlátást.
Az Európa szerte megvalósuló mezőgazdasági tüntetések nyilvánvaló és kevésbé nyilvánvaló okai
- Alacsony termelői árak: A mezőgazdasági termelők a termelői árak alacsony szintje miatt keveset keresnek a termékeikkel.
- Megnövekedett termelési költségek: A mezőgazdasági termelők termelési költségei jelentősen emelkedtek az energiaárak, a műtrágya és a takarmány árának emelkedése miatt.
- Támogatások hiánya: A mezőgazdasági termelők úgy vélik, hogy a kormányok nem nyújtanak elegendő támogatást a szektornak.
- Az Európai Unió nagyon szigorú ágazati szabályozásai rendkívüli terheket rónak a gazdálkodókra,
- miközben Ukrajnából, Dél-Amerikából és a világ más tájairól is dömpingben érkeznek az olyan termények, amik még véletlenül sem felelnek meg az EU szigorú szabályainak.
A gazdatüntetések legfőbb, közös jellemzői
- Széleskörű részvétel: A tüntetéseken a mezőgazdasági termelők széles köre képviselteti magát.
- Békés jelleg: A tüntetések eddig alapvetően békésen zajlottak, eltekintve néhány tüntető letartóztatásától, esetleg vezetői engedélyük bevonásától, vagy a Franciaországban egyébként is jellemző gyújtó-hangulatú megnyivánulásoktól (konkrétan szokás náluk tüzet rakni, gumit égetni, jelen esetnél pedig szalmabálát lángra lobbantani).
- Hasonló követelések: A tüntetők eltérő követeléseket fogalmaznak meg, de a leggyakoribb követelések a következők:
- A termelői árak emelése
- A termelési költségek csökkentése
- A kormányzati támogatások növelése
- Az Uniós szabályozások felülbírálata
- Az ellenőrizetlen dömping-behozatal azonnali felfüggesztése
A tüntetések lehetséges következményei
Mivel már jó ideje zajlanak a tüntetések, látszik, hogy a kormányok helyben igyekeznek a saját termelőik kedvére tenni, bár nyilván nincsenek könnyű helyzetben a nagy gesztusok gyakorlásával olyankor, amikor a gazdáknak 200 különböző követelésük van.
Általában véve a következmények az alábbiak lehetnek:
- A kormányok politikájának változása: A tüntetések nyomást gyakorolhatnak a kormányokra, hogy lépéseket tegyenek a mezőgazdasági szektor helyzetének javítása érdekében.
- Társadalmi feszültség növekedése: Ha a kormányok nem reagálnak a tüntetők követeléseire, az növelheti a társadalmi feszültséget.
- Politikai változások: A tüntetések akár politikai változásokhoz is vezethetnek.
- Az EU-s mezőgazdasági politika finomhangolása
Fontos megjegyezni, hogy a tüntetések mértéke és jellege országonként eltérő.
A mezőgazdasági tüntetések azt mutatják, hogy az európai mezőgazdasági termelők egyre elégedetlenebbek a helyzetükkel. A kormányoknak és az Európai Uniónak sürgősen lépéseket kell tenniük a szektor helyzetének javítása érdekében, hogy elkerüljék a további feszültség növekedését.
Az EU különleges szerepe a gazdatüntetésekben
Az Európai Uniós (EU) szabályozásoknak számos hatása van a mezőgazdasági termelőkre. Ezek közül a legfontosabbak a következők:
- Közös Agrárpolitika (KAP):
- A KAP az EU agrárpolitikájának alapvető eszköze, amelynek célja a mezőgazdasági termelők jövedelmének stabilizálása, a vidéki térségek fejlődésének elősegítése és a fogyasztók számára elérhető árú élelmiszer biztosítása.
- A KAP a termelőket közvetlen kifizetésekben, piaci intervenciókban és vidékfejlesztési programokban részesíti.
- A KAP-ot 7 évente felülvizsgálják, és a legutóbbi reform 2023-ban lépett hatályba.
- Környezetvédelmi szabályozások:
- Az EU szigorú környezetvédelmi szabályokat alkalmaz a mezőgazdaságra, amelyek célja a vízszennyezés, a levegőszennyezés és a talajerózió csökkentése.
- Ezek a szabályozások korlátozásokat vezetnek be a növényvédőszer-használatra, a műtrágyázásra és az állattartásra.
- A mezőgazdasági termelőknek be kell tartaniuk ezeket a szabályokat, hogy megfeleljenek az EU jogszabályainak.
- Élelmiszerbiztonsági szabályozások:
- Az EU szigorú élelmiszerbiztonsági szabályokat alkalmaz, amelyek célja a fogyasztók védelme az élelmiszer eredetű megbetegedésektől.
- Ezek a szabályozások előírásokat határoznak meg az élelmiszer-termelésre, -feldolgozásra és -forgalmazásra vonatkozóan.
- A mezőgazdasági termelőknek be kell tartaniuk ezeket a szabályokat, hogy az élelmiszereik megfeleljenek az EU jogszabályainak.
- Állatjóléti szabályozások:
- Az EU szigorú állatjóléti szabályokat alkalmaz, amelyek célja az állatok védelme a szenvedéstől és a kizsákmányolástól.
- Ezek a szabályozások előírásokat határoznak meg az állattartásra, -szállításra és -vágásra vonatkozóan.
- A mezőgazdasági termelőknek be kell tartaniuk ezeket a szabályokat, hogy az állataik jólétét biztosítsák.
Az EU-s szabályozások hatással vannak a mezőgazdasági termelők jövedelmére, termelési költségeire és versenyképességére. A termelőknek alkalmazkodniuk kell ezekhez a szabályozásokhoz, hogy sikeresek maradhassanak az EU piacán.
Fontos megjegyezni, hogy az EU-s szabályozások hatása a mezőgazdasági termelőkre nagymértékben függ a termelés típusától, a gazdaság méretétől és a termelő földrajzi elhelyezkedésétől.
- Az EU-s szabályozások hatással vannak a mezőgazdasági termelők adminisztratív terheire is. A termelőknek sok időt és energiát kell fordítaniuk a szabályozások betartásához szükséges adminisztratív feladatok ellátására.
- Az EU-s szabályozások hatással vannak a mezőgazdasági termelők innovációs képességére is. A termelőknek innovatív megoldásokat kell találniuk a hatékonyság és a versenyképesség növelésére a szabályozások betartása mellett.
Milyen hatása van az Európai Unióban működő agrárvállalkozásokra és termelőkre az Ukrajnából (és máshonnan) származó ellenőrizetlen mezőgazdasági termékek dömpingje?
Az Ukrajnából származó ellenőrizetlen mezőgazdasági termékek dömpingje jelentős hatással van az Európai Unióban működő agrárvállalkozásokra és termelőkre. A legfőbb hatások a következők:
- Árcsökkenés:
- Az ukrán termékek beáramlása az EU piacára árcsökkenést eredményezett a mezőgazdasági termékek széles skáláján.
- Ez a termelők jövedelmének csökkenését eredményezi, és megnehezíti számukra a termelési költségek fedezését.
- Túltermelés:
- Az ukrán termékek beáramlása a piacra túltermeléshez vezethet, ami tovább súlyosbíthatja az árcsökkenés problémáját.
- Versenyképesség:
- Az ukrán termékek alacsonyabb ára miatt az EU-s termelők nehezebben tudnak versenyezni a piacon.
- Ez a termelők piaci részesedésének csökkenéséhez és a munkahelyek elvesztéséhez vezethet.
- Élelmiszerbiztonság:
- Az ellenőrizetlen behozatal aggályokat vet fel az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatban.
- Az EU-s termelőknek szigorú élelmiszerbiztonsági előírásoknak kell megfelelniük, míg az ukrán termékekre nem feltétlenül vonatkoznak ugyanazok a szabályok.
Az EU-s agrárvállalkozások és termelők a következő lépéseket tehetik a dömping hatásainak enyhítésére:
- Hatékonyabb termelés: A termelőknek hatékonyabbá kell tenniük a termelési folyamataikat, hogy csökkentsék a költségeket és versenyképesebbé váljanak.
- Termékdifferenciálás: A termelőknek olyan termékeket kell előállítaniuk, amelyek megkülönböztethetők az ukrán termékektől.
- Piaci szervezetek, szakszervezetek: A termelőknek együtt kell működniük a piaci szervezetek, vagy szakmai szervezetek – szakszervezetek – keretében, hogy erősebb tárgyalási pozíciót szerezzenek a kormányzatokkal és az EU-val szemben.
- Kormányzati támogatás: A termelőknek kormányzati támogatásra lehet szükségük ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak az ukrán termékekkel szemben.
Az EU-s Bizottság a következő lépéseket tette a dömping hatásainak enyhítésére:
- Importvámok: Bevezetésre kerültek importvámok az ukrán mezőgazdasági termékekre.
- Pénzügyi támogatás: Pénzügyi támogatást nyújtanak az EU-s termelőknek a jövedelemkiesés kompenzálására.
- Piaci intervenció: Piaci intervenciós programokat vezetnek be a piaci árak stabilizálása érdekében.
A dömping hatása az EU-s agrárvállalkozásokra és termelőkre várhatóan még egy ideig érezhető lesz. A termelőknek alkalmazkodniuk kell a helyzethez, és új stratégiákat kell kidolgozniuk a versenyképességük megőrzése érdekében.
Az ukrán mezőgazdasági termékek dömpingjének hatása a vidéki térségekre
Az Ukrajnából származó ellenőrizetlen mezőgazdasági termékek dömpingjének nemcsak a mezőgazdasági termelőkre, de a vidéki térségekre is jelentős hatása van. A legfőbb hatások a következők:
- Munkahelyvesztés:
- A mezőgazdasági termelők jövedelmének csökkenése a vidéki térségekben munkahelyvesztéshez vezethet.
- Ez a munkanélküliség növekedéséhez és a vidéki térségekből történő elvándorláshoz vezethet.
- Szociális problémák:
- A munkahelyvesztés és a jövedelemcsökkenés szociális problémákhoz vezethet a vidéki térségekben.
- Ez a szegénység, a társadalmi kirekesztődés és a bűnözés növekedéséhez vezethet.
- Infrastruktúra:
- A vidéki térségekben az infrastruktúra fejlesztése a mezőgazdaságból származó bevételektől függ.
- A bevételek csökkenése a vidéki térségek infrastruktúrájának romlását eredményezheti.
- Környezetvédelem:
- A mezőgazdasági termelők jövedelmének csökkenése a környezetvédelemre fordítható források csökkenéséhez vezethet.
- Ez a környezetszennyezés növekedéséhez vezethet.
A vidéki térségekben a következő lépéseket lehet tenni a dömping hatásainak enyhítésére:
- Diverzifikáció: A vidéki térségek gazdaságának diverzifikálása a mezőgazdaságon kívüli ágazatok fejlesztésével.
- Vidékfejlesztési programok: Támogatni kell a vidékfejlesztési programokat, amelyek célja a vidéki térségek gazdaságának és infrastruktúrájának fejlesztése.
- Képzés és oktatás: Javítani kell a vidéki térségekben a képzési és oktatási lehetőségeket, hogy a lakosság új munkahelyeket találhasson.
Az EU-s Bizottság a következő lépéseket tette/teszi a dömping hatásainak enyhítésére a vidéki térségekben:
- Pénzügyi támogatás: Pénzügyi támogatást nyújtanak a vidéki térségeknek a gazdaságuk diverzifikálásához és az infrastruktúrájuk fejlesztéséhez.
- Vidékfejlesztési programok: Támogatják a vidékfejlesztési programokat, amelyek célja a vidéki térségek gazdaságának és infrastruktúrájának fejlesztése.
A gazdák valószínűleg jól látják: a veszély nagy és reális esélye van
A mezőgazdasági folyamatokba való beavatkozás, mint láthatjuk, nemcsak gazdasági, de élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi és ami még súlyosabb: társadalmi problémákhoz is vezethet.
Összességében a gazdák ezek miatt tüntetnek szerte Európában, igencsak terjedelmes tematikával. Az Ukrajnához közelebb lévő államokban az ukrán gabonadömpingre is hivatkoznak, mint elégedetlenségük egyik okozójára, de például Spanyolországban inkább a Dél-Amerikából származó termékek behozatala ellen lázadtak fel.
Ha a gazdák a zsebükön érzik az inflációt és az energiaárak okozta akut problémákat, azért még nem biztos, hogy lezárják a fél országot. De ha azt látják, hogy hosszan ható gazdasági-társadalmi hatásai vannak egy-egy intézkedésnek, akkor megszervezik magukat – akár szakszervezeti segítséggel, akár anélkül -, és tesznek a saját érdekeikért.
Ezeket láthatjuk most már hónapok óta a hírekben, és valószínűleg még fogunk is velük találkozni.
