Ahol munkavállalók dolgoznak ott előbb utóbb felmerül az igény arra vonatkozóan, hogy szakszervezetet alapítsanak, vagy ha már van működő szakszervezet, akkor a meglévő szakszervezetbe belépjenek, esetlegesen benne tisztséget vállaljanak.
Mivel foglalkozik a szakszervezet?
A szakszervezet a munkavállalók olyan érdekvédelmet szolgáló tartós egyesülése, amelynek célja közös követelések elérése a munka világában, különösen a munkabérek, a munkavégzés szabályai területén és a munkavállalók számára fontos szociális kérdésekben.
Mit is jelent mindez a gyakorlatban?
Nem kell a munkavállalóknak egyesével elmenni a munkáltatóhoz, hogy például a béremelésről folytasson tárgyalásokat, hanem a szakszervezetek átvállalják a felelősséget – a jó értelembe vett terhet –, így nem a munkavállalónak kell face to face konfrontálódnia a munkáltatójával szemben.
De ehhez kell egy szakszervezet!
A szakszervezetek erejét a tagok adják, ezért ha van szakszervezet, és a munkavállalók eredményt szeretnének elérni a jogaik érvényesítésben, akkor érdemes tagnak lenni, mert az érdekérvényesítő erő a tagságban, a tagság támogatásában van.
Hogyan működik a szakszervezet?
A szakszervezet mindig önkéntesen létrehozott szervezet, amihez csatlakozni is önkéntesen lehet. A szakszervezeti tagságra senkit nem lehet kényszeríteni, illetve a munkáltató sem követelheti, hogy a munkavállaló a szakszervezeti tagságáról nyilatkozzék.
Nyilvántartott tagsággal rendelkezik, ami nagyon fontos adat például egy kollektív szerződéskötésnél: a munkavállalók 10%-os tagsága esetén jogosult a szakszervezet Kollektív Szerződés kötésére.
A legtöbb szakszervezet ad a tagjai számára valamilyen támogatást, amik csak a szakszervezeti tagokat illetik meg, és ezért is fontos tudni, hogy az, aki igénybe kívánja venni az adott támogatást vagy szolgáltatást ő valóban tagdíj fizető tagja-e a szakszervezetnek. Mindenképp érdemes tehát belépni, egyrészt a képviselet, másrészt az erő, harmadrészt pedig a juttatások miatt.
Átlátható módon működik. Tevékenységeit, eredményeit, információit a tagsággal megosztja. A tagdíjbevételekkel felelősen gazdálkodik.
A Magyarországon működő szakszervezetek jellemzően vállalati, lokálisan működő szerveztek.
A vállalati szakszerzetek esetében a szakszervezeti tagság a vállalati szakszervezethez kötődik. A munkahelyi szintű szakszervezetek csak az adott munkáltató vagy vállalat munkavállalóit kívánják tagságba szervezni, képviselni. A munkahelyi szakszervezet vállalati kollektív szerződést köt, amely csak az adott vállaltra nézve szabályozza a munkavállalás feltételeit, különösen a béreket és a juttatásokat.
Jó-jó, de mit adhat még nekem a szakszervezet?
Szinte minden szakszervezet ad valamilyen támogatást, juttatást a tagjai részére, ami szervezeteként eltérő lehet. Ilyen például a szociális támogatás (temetési, születési támogatás) jogi tanácsadás, balesetbiztosítás, kedvezményre jogosító tagkártyák, kulturális rendezvények szervezése, kirándulások, ünnepi rendezvények. A variációk tárháza igen változatos szakszervezetenként.
A szakszervezetek létjogosultsága és ereje a leginkább a problémák esetén mutatkozik meg a tagok és általában a munkavállalók számára. Általában a bértárgyalások és a sztrájk ugrik be mindenkinek, amikor a szakszervezetekre gondol, és nem véletlenül: a bértárgyalásokon erőt mutatni csak a szakszervezet tud, a nyomásgyakorlásra is csak a szakszervezet képes, mivel a munkáltató csak a szakszervezeti nyomásgyakorlást – aminek egyik (egyébként ritka) eszköze a sztrájk – ismeri el.
A szakszervezetben tisztséget is vállalhatsz, sőt, karriert is építhetsz rá, ami azzal kezdődik, hogy belépsz a szakszervezetbe és tagja leszel.
A szakszervezetek működése és felépítése sokrétű, a fogalmakat pedig érdemes szétválasztva tárgyalni, ezért a könnyebb érthetőség kedvéért a szervezet felépítését egy következő részben folytatjuk, és utána sorra veszünk minden fontos tudnivalót.
