A társadalmi felelősségvállalás nagyon fontos a magyarországi szakszervezetek életében, nagyon sokszor láthatunk különböző szerveződést ezekben az irányokban. Ez lehet akár egy szemétszedés, egy menhelyen végzett önkéntes munka, a helyi óvoda csoportszobájának kifestése, vagy egy idős otthon vizes blokkjának akadálymentesítése stb… , igazából a felsorolást a végtelenségig lehetne folytatni, hiszen minden jó ügy mellé szívesen állnak oda a szakszervezetek és ez mind társadalmi felelősségvállalás.
Most egy szemétszedési akció példáján keresztül nézzük, meg hogyan jelenik meg a szakszervezet működési mintája, mert egy szemétszedést megszervezni, végig csinálni pont olyan mint egy szakszervezetet működtetni, egy bértárgyalásra felkészülni.
Társadalmi felelősségvállalás a szakszervezeteknél
A szakszervezeti munkáról szinte mindenkinek a bértárgyalások kemény fordulói, az éves közgyűlések szakmai beszámolói, vagy éppen egy sztrájk helyzet jut eszébe. Azonban egy jól működő szakszervezet élete nem áll meg a gyárkapunál vagy az irodaház falainál. Ahogy a bértárgyalásokon a munkavállalók jólétéért küzdenek, úgy a társadalmi felelősségvállalás terén a környezetünk minőségének megóvásáért is tehetnek. Egy közösen szervezett szemétszedési akció tökéletes példája annak, hogyan válik a szakszervezeti erő közösségi értékké.
Miért éppen a szakszervezet? Miért éppen szemétszedés?
Sokan kérdezhetik: mi köze a szakszervezetnek a szemétszedéshez? A válasz az összefogás erejében rejlik. A szakszervezetek alapvető ismérve a szervezettség és a tudatos közösségépítés. Amikor a tagok kesztyűt húznak és zsákokat ragadnak, ugyanazt az összefogást gyakorolják, mint amikor egy bértárgyalás során kiállnak a követeléseik mellett.
A társadalmi felelősségvállalás előnyei:
- Közösségépítés a gyakorlatban: A szemétszedés során eltűnnek a munkahelyi hierarchiák. A bizalmi küldött, az elnökségi tag és a tagság együtt tesz a környezetért, ami erősíti a belső összetartozást
- Példamutatás: A szakszervezet megmutatja a munkáltatónak és a helyi közösségnek is, hogy felelős partnerek, akik nemcsak kérnek, hanem aktívan adnak is a környezetüknek.
- Értékteremtés: Egy kitakarított park vagy kedvelt kirándulóhely, de akár a munkahely környezetének rendbetétele közvetlenül javítja a dolgozók és családjaik életminőségét, ami túlmutat a bérpapírokon.
A szervezés
Egy ilyen akció megszervezése hasonló felkészülést igényel, mint egy sikeres bértárgyalás.
- Igényfelmérés: Ahogy a bérigényeket begyűjtik a bizalmi küldötteken keresztül, úgy a takarítás helyszínét is érdemes a tagság javaslatai alapján kiválasztani.
- Tervezés: Szükség van egy stratégiára eszközök beszerzése (zsákok, kesztyűk), engedélyek kérése és a hulladék elszállításának leszervezése.
- Kommunikáció: Ahogy a tárgyalások fordulóiról, úgy az akció részleteiről is folyamatosan tájékoztatni kell a tagságot. A jól működő szakszervezet ismérve a transzparens kommunikáció.
A bizalmi küldöttek szerepe
Ebben a folyamatban is kulcsszerep hárul a bizalmi küldöttekre. Ők azok, akik a szakszervezet vezetése és a tagság között az információt közvetítik. Ha ők aktívak és lelkesek, az akció sikeres lesz, ha viszont nincs kapcsolat a tagsággal, az intő jel ami a szervezet általános működési problémáit is jelezheti.
Tanulás és fejlődés
A szakszervezeti munka során elengedhetetlen a folyamatos képzés. Egy ilyen önkéntes nap kiváló alkalom az asszertív kommunikáció vagy a közösségi marketing gyakorlati alkalmazására. Ha a szakszervezet jól használja a social media felületeit és még esetleg a sajtóval is ápolja a kapcsolatot az akció híre a toborzást is segítheti, növelve a szervezet erejét és presztízsét. Plusz pont, ha van arculati eleme a szakszervezetnek például logózott vagy egy ilyen alkalomra készített póló, kabát, sapka amivel az akció ideje alatt végig reklámozzák a szakszervezetet.
Amikor baj van: A „kirakat-akciók” veszélye
Fontos megkülönböztetni a valódi civil elköteleződést attól, amikor egy rosszul működő szakszervezet próbálja elfedni a hiányosságait. Intő jel, ha egy szervezet csak látványakciókat szervez, miközben:
- A tagság nem ismeri a szakszervezet elnökségét.
- Nincsenek tisztújító választások.
- A pénzügyi beszámolók a gazdasági tevékenységek nem átláthatóak és nem elérhetőek.
- A bérmegállapodások részleteiről a tagok csak utólag értesülnek.
Írtunk erről korábban itt: Mit tehetünk ha nem jól működik a szakszervezet
Egy hiteles társadalmi felelősségvállalás csak akkor ér célt, ha az egy alapvetően is demokratikusan és az alapszabály szerint működő szakszervezet kezdeményezése.
Összegezve:
A szakszervezet akkor a legerősebb, ha megmutatja tagságának erejét. Egy társadalmi felelősségvállalás leginkább a szemléletformálásról szól, hogy felelősek vagyunk egymásért és a környezetünkért. Ez a követendő példa más szervezeteket is inspirálhat, bebizonyítva, hogy a szolidaritás nem ér véget a munkaidő lejártakor.
Az ilyen programok segítenek abban, hogy a szakszervezet ne csak egy szolgáltatók legyen a tagok szemében, hanem egy élő, cselekvő közösség, amelyre a hét minden napján számítani lehet.
