Jó irányba tett fontos lépések
Üdvözöljük, hogy előremutató döntés született a pedagógusbérek kapcsán. Személyesen is megtapasztaltuk, hogy az elmúlt években a pedagógus lét komoly anyagi gondokat vont maga után, ami különösen a pedagógus házaspárokra, családfenntartókra volt igaz. Reméljük, hogy ezzel a döntéssel enyhülnek a kollégáink megélhetési nehézségei.
Szintén a helyes irányba tett lépésnek tartjuk, hogy habár csak 2030-ig, de a diplomás átlagbérhez lett igazítva a pedagógusbérek alakulása.
Külön pozitívumként kiemelendő, hogy a pedagógus utánpótlás szempontjából kritikus gyakornoki fizetés (a kezdő pedagógusok bére) a pedagógus átlagbérnél is jelentősebb mértékben növekedett.
Üdvözöljük, hogy a felzárkózó és kedvezményezett településeken dolgozó pedagóguskollégák 20%-os illetménykiegészítésben (esélyteremtési illetményrész) részesülnek.
A köznevelés fontossága
Úgy gondoljuk, hogy a köznevelési rendszer középpontjában a jövő generációja boldogságának és boldogulásának szolgálata kell, hogy álljon.
A lelkileg, szellemileg és fizikailag egészséges gyermekek nevelésének, és a képességeik kibontakoztatásának elengedhetetlen alapfeltétele az, hogy a pedagógushivatás vonzó legyen, és megfelelő számú, elhivatott és jól képzett pedagógus legyen jelen a gyermekek életében.
A pedagógusbér-emelés tehát több, mint pedagógusjóléti kérdés, a gyermekek és így az egész magyar társadalom jóllétének kérdése.
Az illetményemelést elsősorban ebből szemszögből érdemes szemügyre venni.
A pálya vonzereje
A köznevelési rendszer akkor lesz jó a diákoknak, a gyermekeinknek, az unokáinknak, ha a pedagóguspálya vonzó lesz, és olyan óvodapedagógusok, tanítók és tanárok érkeznek nagy számban erre a pályára, akik tehetségesek, kreatívak és elhivatottak.
A fő kérdés tehát az, hogy a diplomás átlagkeresetek 80%-át a jövőben elérő átlagbér elég lesz-e ahhoz, hogy kiváló pedagógusai legyenek a gyermekeinknek.
Nemzetközi összehasonlítás
Azt láthatjuk, hogy ez a 80% a középmezőny végéhez elég az OECD-országok közt, ahol az átlag 90% körül van. Kérdés tehát, hogy nemzetközi viszonylatban – finanszírozási szempontból legalábbis – versenyképes közoktatást építünk-e, ha a munkaerőpiaci versenyben lemondunk a legkiválóbbakról. Kérdés, hogy mennyire lesznek versenyképesek a gyermekeink a munkaerőpiacon, ha a legjobb képességű fiatalok közül nem választják sokan a pedagógusi pályát.
A számok nyelvén
Ugyanígy érdemes hazai összehasonlításban, és hosszabb távon is rátekinteni a pedagógusbérek alakulására. 2014-től-2016-ig közeledtek a diplomás átlagkeresetekhez, elérve nagyjából azok ⅔-át. Onnantól kezdve viszont fokozatosan leszakadtak, és 2022-ben mindössze 59,6%-át érték el, gyakorlatilag visszaestek a 2014-es szintre. Azaz
két éve az átlagos pedagógusbér nem sokkal volt több, mint a diplomás átlagkereset fele.
A jelenlegi emeléssel (a diplomás átlagbér 71,8%-ára) a pedagógusok átlagkeresete a 2016-os szintet múlja felül kisebb, a várható 2025-ös emeléssel (a diplomás átlagbér 80%-ára) pedig majd nagyobb mértékben.
Területi dimenzió
A pedagógus illetményemelés nem veszi figyelembe, hogy Magyarország gazdasági és lakhatási szempontból kettészakadt. Az ország bizonyos régióiban a pedagógus bérek 2025 januárjától helyi viszonylatban vonzóak lesznek, míg más országrészekben messze elmaradnak a hasonló végzettségűek fizetésétől. Ez különösen nehéz helyzetbe hozza a fejlettebb régiókban saját otthont teremteni kívánó pályakezdőket, családalapítókat.
Javaslataink
A pedagógus átlagbér 2030-ig való szintentartása a már pályán lévő pedagógusoknak stabilitást jelenthet, ugyanakkor a most pályát választó fiatalok esetében ez az ígéret pont akkor “jár le”, amikor végeznek az egyetemen és munkába állnak. Ezért szükséges, hogy törvényi garancia szülessen arra, hogy a pedagógus átlagbér 2030 után is a diplomás átlagkeresethez legyen kötve.
A köznevelésért felelős minisztérium vegye figyelembe a regionális szempontokat. Ahol a pedagógusok illetménye nem éri el a regionális diplomás átlagkereset 80%-át, ott akár nem bér jellegű juttatással segítsék a pedagógusok pályára lépését és maradását, pl. tanári bérlakás programmal.
Szülessen transzparens, nyilvános és közfinanszírozott kutatás arról, hogy ez az illetményemelés kiket és milyen számban vonz a pályára.
Amennyiben a fenti kutatás azt mutatja, hogy nem sikerült a pedagóguspályát elég vonzóvá tenni a legtehetségesebb fiatalok számára is, továbbá az újonnan pályára lépők előreláthatólag nem képesek pótolni a nyugdíjba vonulókat, akkor emeljék tovább a bért legalább a diplomás átlagbér 90%-ig.
A köznevelés egy csapatmunka. Ezért sürgetjük, hogy a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak, és a köznevelésben megkezdett nevelő-oktató munkát folytató egyetemi tanárok bérét is rendezzék.
Összegzés
Az elmúlt években azt tapasztaltuk, hogy a köznevelési rendszer személyi (pedagógushiány, elöregedés, túlterheltség), szakmai-tartalmi és anyagi gondokkal küzd, melyek súlyát térségtől és intézménytől függően eltérően érzékeli a pedagógus- és a szülőtársadalom. E három terület közül most utóbbiban tett egy lépést a kormányzat a helyes irányba, ami üdvözlendő. Ugyanakkor, Gloviczki Zoltán (az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora) szavaival élve, a bérrendezés a gondok megoldásának feltétele.
Azt várjuk a kormánytól, hogy éljen a béremelés következtében a köznevelés területén a korábbinál remélhetőleg nyugodtabb légkör kialakulásával, és a pedagógusokat, szülőket, oktatáskutatókat, valamint a szakmai- és érdekvédelmi szervezeteket partnernek tekintve, velük érdemben együttműködve kezdjen hozzá a problémák megoldásához. Ebben a munkában a Küldetésre is lehet számítani.
Ez mindannyiunk erkölcsi és állapotbeli kötelessége, gyermekeink és nemzetünk érdeke.
Budapest, 2024. február 13.
A Küldetés elnöksége
