- a Munkástanácsok Országos Szövetségének kezdeményezése – sajtóbeszélgetés
Dr. Szabó Imre Szilárd, a Munkástanácsok ügyvezető alelnöke, ügyvéd a sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy egy részletes javaslatot juttattak el a Kormány részére, amelynek célja a munka törvénykönyvének korrekciója. Azt szeretnék elérni, hogy az élethosszig tartó tanulás (lifelong learning, LLL) átfogó szakpolitikai célja mentén a munkajogi szabályozás (is) érdemi támogatást adjon a munkavállalás melletti tanulmányok folytatásához. Az energetikai változások, a digitalizáció, a technológiai fejlődés, valamint a fenntartható gazdaságra és a környezetbarát technológiákra való átállás szükségessége is új kihívások elé állítja a magyar munkaerőpiacot, különösen a munkavállalókat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tanulmányi szabadsággal kapcsolatos – lényegében hiányzó – munkajogi szabályozás jelenleg nem segíti elő azokat az össztársadalmi célokat, amelyek egyben a munkavállalók érdekét is magukban hordozzák, azaz, hogy minél többen vegyenek részt oktatásban és képzésben. Az elmúlt bő évtized elég tapasztalatot hozott a kérdés újragondolására (a munkaerőpiac és az oktatásügy területén is), amelynek külön aktualitást ad, hogy a szabályozás nemzetközi megfelelőségének deficitje is „asztalra került”, tekintve, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) is érdemi megállapításokat tett a hazai szabályozással összefüggésben a tavalyi év során. A hatályos munka törvénykönyve kritikájaként elmondta, hogy az „filozófiájában” feltételezi azt, hogy a jelenlegi munkaerőpiaci viszonyok mellett nem szükséges a jogalkotói ösztönzés a munkavállalás melletti tanulmányok folytatásához, mely alól egyetlen kivételt az általános iskolai tanulmányok folytatása jelent. Ma a versenyszféra munkajogi szabályozása szimplán a munkáltató és a munkavállaló egyéni megállapodására hagyja a munkavállalók képzéshez való jogának, és az ennek megvalósulását lehetővé tevő tanulmányi szabadságnak a biztosítását. Ennek eredményei „ismertek” és sejthetőek voltak már korábban is. Ezzel szemben a közszféra egyes területein, például a kormányzati igazgatási szerveknél már sokkal „barátságosabb” szabályok vannak életben. Továbbá számos nemzetközi példa és ajánlás segíti a gondolkodást e téren (pl. az ún. egyéni képzési számla uniós propagálása stb.).
Egy átgondolt, a felek „win-win” helyzetét megalapozó jogszabály-módosítás érdemi támogatást jelenthetne a versenyszférában a képzéshez való jog hatékonyabb érvényesítéséhez. Ehhez álláspontjuk szerint az alábbi szabályozási elvi tételeket lenne érdemes rögzíteni.
- Négyévente 15 nap (vagy évente 2-3 nap) tanulmányi szabadság (vagy munkaidő-kedvezmény) alanyi jogon járjon a munkavállalónak, amennyiben igazolhatóan részt vesz valamilyen képzésben, amely fejleszti a kompetenciáit.
- Ennek igénybevételéről a munkavállaló dönthessen, akár oly módon, hogy azt évenként veszi igénybe, akár oly módon, hogy a négy év alatt összegyűjti (kvázi kumulálja, tömbösíti) azt.
- A szabályozásnál kiemelten fontos ennek pénzügyi támogatása. Értelemszerűen itt a három szereplő (munkavállaló, munkáltató és az állam) együttműködésére (kvázi kockázatmegosztására) lenne szükség, akár oly módon, hogy a tanulmányi szabadság idejére a munkavállaló részére járó távolléti díj (vagy alapbér) és az azt terhelő munkáltatói közteher összege bizonyos hányada (például az összeg harmada) a munkáltató részére a központi költségvetésből kerülne arányosan megtérítésre, a második harmadot a munkáltató állná kötelezően, míg az összeg harmadik harmada a munkavállaló kvázi „hozzájárulása” lenne.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke elmondta, hogy a javasolt változások valamennyi képzettségi szinttel rendelkező munkavállalóra hatással lehetnének, és valamennyiüknek támogatásra van szükségük ahhoz, hogy fejlesszék készségeiket, kompetenciáikat, növeljék képzettségüket és ennek eredményeként bérszintjüket, javítsák munkakörülményeiket, valamint karrier- és a munkaerőpiaci átmenetekre vonatkozó kilátásaikat. Egy 21. századi munkavállaló számára kiemelten fontos, hogy lehetősége legyen folyamatosan képeznie magát és ehhez a munkajogi szabályozás is megfelelő segítséget nyújtson. Fontos hangsúlyozni, hogy Javaslatuk nem jelent „elviselhetetlen” terhet a munkáltatóknak, ugyanakkor egy olyan apró, de érdemi előrelépést képvisel, amely rengeteg munkavállalót ösztönözne érdemben abban, hogy képezze magát, ugyanakkor nem jelenti a 2012 előtti, mára már korszerűtlen szabályozás „visszatérését”. Az Mt. 2012-es hatályba lépése idején alapvető munkaerőpiaci különbség a jelenlegi helyzethez képest a rendelkezésre álló szakképzett munkaerő számában van. Ma már a gazdaság rendelkezésére áll a tömeges alacsony képzettségű munkaerő az idevonatkozó új szabályozás alapján (a harmadik országbeli munkavállalókra vonatkozó jogszabályok). A meglévő hazai, szűk munkaerőállomány minőségi képzettségének emelését nemzeti stratégiai célnak tekintjük, amit javaslatunk – elfogadása esetén – segíthet megvalósítani. A javaslatot eljuttatták a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, ahol előzetesen nyitottságot tapasztaltak a témakör továbbgondolására nézve, de a kérdést a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma keretében is meg kívánják vitatni, hogy akár már tavasszal lehetőség legyen a jogszabály módosítására, az érintettek álláspontjainak széles körű megvitatása és becsatornázása tükrében.
Kovács Attila, az Alapjogokért Központ Európai Uniós kutatási igazgatója elmondta, hogy az uniós átlagnál is jobb mutatókat mondhat magáénak Magyarország, ami az átalakított oktatási rendszernek is köszönhető. Ezek közé tartozik például a felsőoktatásban végzettek kimagasló elhelyezkedési aránya, a lemorzsolódás csökkentése vagy a duális képzési helyek számának növeléséért tett intézkedések. Az európai uniós jelentések is kiemelik, hogy az oktatásban részt vevő 25–64 éves felnőttek részvételi aránya 2022-ben elérte a 7,9 százalékot, ami a legmagasabb az elmúlt tíz évben. Jónak látták, hogy a kormány új jogszabályi rendelkezéseket vezetett be az online tanulásra vonatkozó szabványokról és az akkreditációs szabályokról, valamint megkönnyítette a munkáltatóknak, hogy támogassák alkalmazottaik át- és továbbképzését. Ebbe a sorba illeszkedhetne egy olyan javaslat, amely a munkavállalók helyzetét könnyítené meg, akár oly módon, amit a Munkástanácsok Országos Szövetségének javaslata is tartalmaz. Elmondta, hogy egyetemi oktatóként ő is gyakran szembesül a levelezős hallgatók munkavállalás mellett végzett tanulmányainak kihívásaival.
Forrás: Munkástanácsok Országos Szövetsége
Frissítés 2024. január 23.
Január 23-án a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma a javaslatot röviden megvitatta, amellyel a munkavállalói oldal egyetértett, és a munkáltatói oldal képviselői is alapvetően támogatóan nyilatkoztak, azonban a téma komplex vizsgálatát is kérték. A Kormányt képviselő foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárság is nyitottan állt a javaslathoz, az tehát érdemben napirendre került.
A borítóképen balról jobbra:
Dr.Szabó Imre Szilárd ügyvéd,Munkástanácsok Országos Szövetsége alelnök
Kovács Attila, az Alapjogokért Központ Európai Uniós kutatási igazgatója
Palovics Imre Munkástanácsok Országos Szövetsége elnök
