A kormány az idén tavaszi parlamenti jogalkotási programjában többek között szerepel az uniós minimálbérről szóló törvény. “A szabályozás célja az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2041 irányelv átültetése” – szól a tervezett szabályozás ismertetése a kormány jogalkotási programjában.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtotta Kövér László házelnöknek a kormány 2024-es tavaszi parlamenti ülésszakra szóló jogalkotási programját, melyben 18 törvényjavaslat valamint törvénymódosítás szerepel. Az Európai Uniós minimálbérről szóló törvényjavaslatát a kormány jogalkotási programja szerint Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tárcája nyújtja be áprilisban, és a parlament májusban szavazhatja meg.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország című műsorában beszélt arról, hogy mit jelent a gyakorlatban az európai minimálbér bevezetése.
A riport ITT hallgatható meg, 07:53-tól, de elkészítettük az interjú szöveges kivonatát is:
– Az Európai minimálbérről szóló megállapodás nem azt jelenti, hogy bécsi vagy frankfurti bérek lesznek nálunk is, hanem a minimálbér meghatározásának rögzítését tartalmazza – veti fel a műsorvezető. – Hogy zajlik ez nálunk?
Palkovics Imre: – Évek óta kialakult Magyarországon – évtizedek óta, lehet azt mondani – egy makroszintű egyeztetés (háromoldalú egyeztetés), ez jelen pillanatban az úgynevezett VKF fórumon zajlik, ami a kormány és a versenyszektor állandó konzultációs fórumaként működik.
A lényege az, hogy a munkaadók, a munkavállalók és a kormány egyezkednek arról, hogy a következő évi minimálbér hogyan alakuljon.
Kialakult egy olyan formája az egyeztetésnek, amikor bizonyos gazdasági szempontokat veszünk figyelembe. Itt az elsődleges szempont a gazdaság növekedése, abból lehet ugye elosztani javakat, és az infláció mértéke és változása, és a bérek fizetőképessége, illetve az reálértéke.
És ebben kialakult egy olyan fórum – a VKF – ami nagyjából megegyezik azzal az elvárással, amit az Európai Unió is irányelvként, javaslatként, célként megfogalmaz.
Fő cél, hogy a szegénység ne növekedjen, hanem a munkából élők minimális szintű jövedelme megfeleljen a létminimum összegének.
Ennek vannak mutatói, amiket összevetve ki lehet számolni, például, hogy az átlagkereset 50%-át el kell, hogy érje a minimálbér.
A gazdaság helyzetét, a vállalkozások fizetőképességét is áttekinti ez a fórum, és egy nem elhanyagolható gazdaságpolitikai célt is, hogy gyakorlatilag mik a kormány céljai: egy szociális, családokat segítő, versenyt élénkítő, de munkaintenzív gazdaságot akar felépíteni, hogy az ellátás a megélhetés az emberek számára biztosítva legyen.
Ezek között a koordináták között egyezkedünk ma is a minimálbérről.
– Ez a minimálbér viszont az egész bértáblát befolyásolja, ha ez emelkedik, akkor arányosan nyilván a versenyszférában is emelkedni kell a béreknek, meg a közszférában is. A fő kérdés most az, hogy az inflációs környezet miatt – meg a tavalyit is figyelembe véve meg most már kijött a végső szám, hogy mivel lehet itt számolni – vajon a reálbérek hogy alakulnak az idén? Ugye eddig romlott, tehát kevesebbet ért a pénz, és vele a jövedelem, de hogy alakul az idén? Milyen előképek vagy milyen prognózisok vannak, melyiket tartja hitelesnek, hogy látják önök?
Palkovics Imre: – A tavalyi évben, 2023-ban, 1,6%-os reálbér csökkenést szenvedtek el a munkavállalók. Ez nemzetgazdasági szintű adat. Számítások szerint megindult már tavaly ősszel az infláció leszállítása következtében a reálkeresetek emelkedése, nagyobb volt a bérkiáramlás, mint amit az infláció elvidd, de az idén, 2024-ben már egy 6,7%-os reálkereset növekedéssel lehet számolni, szintén nemzetgazdasági szinten.
Persze lesznek olyan ágazatok, ahol akár a két számjegyű reálkereset növekedés is megvalósulhat, például a minimálbér szintjén ugye 15% az emelés, 5-6%-nyi az infláció, tehát 9-10%-os reálkereset növekedés, így kijöhet a két számjegy.
De vannak olyan szektorok, ágazatok, ahol ennél magasabb emelés történik, mint ismert például a pedagógusoknál egy 32%-os jövedelem – illetve béremelés – várható. Az egészségügyi szakdolgozók esetében egy 20% körüli növekedés várható, de a reálszférában, a versenyszférában ott egy 6,7%-os, átlagos reálbér növekedés várható, ami annak köszönhető, hogy 8-10%-körüli alapbér emelésre számíthatnak a munkavállalók – ezt már a megkötött megállapodások ugye jelzik –, és efölött ugye van kiegészítő jövedelem emelkedés, aminek a reálértéke szintén kell, hogy növekedjen. Ezek a különböző juttatások, mint például a cafeteria, vagy a “pulykapénz” köznyelvi megnevezéssel ismert juttatások. Hiszen a dolgozók nyilván nem csupán az alapbérben vesztettek a reálbérükből, hanem ezekben a különböző juttatásokban is. Ezt a munkáltatók igyekeznek pótolni, a munkavállalók ezt igénylik is, illetve a szakszervezetek kiállnak ezekért a követelésekért.
– Ezek a számok, amiket mondott, ezek azon a prognózison alapulnak, amelyeket a kormány állított fel, illetve amiket megcélzott gazdasági növekedésben? Gondolom anélkül nem működik ez.
Palkovics Imre: – Így van, a gazdasági növekedés az egy alaptétel az egyezkedésnél, az infláció a másik vége ugye a mérlegnek, illetve az egyezkedésnek, az alkuk körének.
Az év végi minimálbér tárgyalások során két alkalommal is részt vett a gazdasági fejlesztési miniszter Nagy Márton, és a miniszter úr kifejtette, hogy a kormány törekszik arra – mint ahogy azt számtalan fórumon hallhattuk –, hogy helyreálljon a gazdasági növekedés. A reálkeresetek növekedése ennek egy nagyon fontos elemét képezik, és ennek ugye az a jelentősége, hogy a belső piac, a belső fogyasztás megemelkedjen. A bizalmi tőkét kell az állampolgárokban, munkavállalókban emelni, hogy érdemes a megtakarításaikat ismét fogyasztásra is fordítani, és ennek a reálkereset, a reálbér növekedés egy nagyon fontos eleme. De ugyanilyen fontos eleme az is, hogy növekedjen, erősödjön a gazdaság, hogy lehessen újra mit szétosztani, és ebben a folyamatban a miniszter úr egy 4-5%-os éves reál kereset növekedést határozott meg, amit ezek a számok úgy tűnik, hogy fognak hozni.
Forrás: Munkástanácsok Országos Szövetsége és Kossuth Rádió
